Bírák és Ügyészek Lapja, 1915 (6. évfolyam, 43-51. szám)

1915 / 51. szám

395 Így áll őrt a magyar birói és ügyészi kar. államiságunk ezeréves pilléreire támaszkodva. A lörvénynyel kezében. Reodílhétlenül. Akkor is, mikor a nemtelen emberi indulatok szennyes lávája ömli már körül. S a nagy felfordulásban fejéi soha el nem veszti. Virág Béla a temesvári kir. törvényszék elnöke. A íelülvizsyálat a magyar polgári perrendtartásban.' Az emberi társadalom fejlődése a hamis jelszavak hazugsága alatt megy végbe. A különböző intézmények fejlődésében sem fedik a jelszavak a valót s ezért állunk minduntalan a konstrukció nehézségével szemben. A revízió nem lévén most már csak a jogkérdésre szorított jogorvoslat, a felülvizsgálati kérelem szabatos megszerkesztése az előrebocsátott törvénytechnikai rendszer folytán némi nehézséggel fog járni. Az 527. §. 3. pontja szerint azt határozottan meg kell jelölni, hogy a fél az ítéletet mely alapon támadja meg, de már az 543. §. 1. bekezdése szerint: a felülvizsgálati bíróság a felek kérelméhez nincs kötve. Ezzel a revízió elveszítette azt az alapkarakterét, hogy a felülvizsgálati bíróság — a hivatalból figyelembe veendő eseteken felül — érdemben más szempontot nem vizsgálhat, mini a mi a felülvizsgálati kérelem alapjaként meg van jelölve. A polgári perrendtartás revíziója ez okból lelt lényegileg az érdemben bizonyílásfelvélel kizárásával konstruált felebbezés. Én azt az elvi álláspontot képviselem, hogy mindaddig, a míg a törvényhozás egész határozottsággal nem fogadja el a korlátlan lénymegállapításra is kiterjedő II. fokú jogorvoslatot, addig a revízió úgy a jogkereső közönség, mint a törvény által célzott tehermentesítés érdekében rigorózusan kezelendő. A törvény szerint való szigort s nem a törvény szellemével ellenkező szigort értem s akkor az ügyvédi karnak kellő kvalitással nem biró elemei a jogszolgáltatás érdekében háttérbe fognak szorulni. S ezzel jut a törvény liberalizmusa a helyes ezél szolgálalába.2 A felebbezési tárgyalás az első birói tárgyalásnak egyszerűen folytatása, a hol az új ténykörülmények és bizonyítékok (498. a tényállás teljes tisztázása indokából hozhatók fel.3 Ez a perjogi problémák liberálisabb kezelése és a szóbeliség folytán jutott a törvénybe. A ténykérdés kettős fokú megbírálása után is a jogvédők a revízió keretében is minduntalan új tényállásokat adnak elő és új bizonyítékokra hivatkoznak — a mi az áttekintést nagy mérvben zavarja. Nem tudnak a jogvédők arról se leszokni, hogy a felebbezési bíróság mérlegelését ne tegyék újabb felsorolás tárgyává a nélkül, hogy iraiellenességet vitatnának, vagy az indokolási kötelesség 111cgszcijésére rámulatnának.4 A kari érdek megvédése helyes, de a kar tekintély<:ncl; a helyes megvédése az ügyvédi kamaráknak erkölcsi kötelessége. A Pp. 544. §-a pium desiderium. A bíróságok ezt a szigort soha sem fogják alkalmazni. Az ügyvédi karnak kell oda hatnia, hogy a kliens-fogdosást kiirtsa és a nagy fontosságú jogvédelem gyakorlását kellő erkölcsi és anyagi garancziával rendelkező ügyvédek részére biztosítsa. A felsőbb bíróságok ez okból a felülvizsgálatok nagy mennyiségével és azoknak törvényellenes larlalmával kell, hogy küzdjenek, a' mi az igazságszolgáltatás erkölcsi kárát jelenti. A német perrend 554. §-a a felülvizsgálati kérelem szabatos előterjesztésen felül megköveteli, hogy: a) a megsérleltnek állított anyagi jogszabály megjelöltessék és 1 E tanulmány bevezető részének anyaga (revízió a franczia, német és osztrák perjogban) az Erdélyrészi Jogi Közlöny 19f26—30. számaiban jelent volt meg. Eezikk a bevezető rész értékesítésével készült külön tanulmány. 2 Ilt reámutatok arra, hogy az ügyvédi pályára való tódulást a törvényhozó gátolni kivánta s a bizottságok a Iegg\öngébb jelöltet is átengedték. A törvéinhozó szándékának és a törvényt alkalmazó szerveknek ilyen homlokegyenest ellenkező eljárását nem helyeselhetjük. A gyakorlati élet beteges tünetei részben erre vezethetők vissza. Németországban revíziót csak az erre jogosított ügyvédek nyújthatnak be. Nálunk a hozzá nem értők élnek e fontos jogorvoslattal túlnyomó részben. 3 Nem szeretném, ha valaki félreértene, azonban a birói gyakorlatból meg lehel állapítani, hogy az iigvvédek nagy része az S. E. életbeléptetése óta máig sem jutott el arra az egyszerű igazságra, hogy a szóbeliségnél fogva az ügyben iliintö tényállás lehetőleg már az első bíróságnál tisztázandó. 4 A harmadfokú jogorvoslat gyakorlati kezelésénél a bíróságok nem eleg szigorúak : inert félnek, hogy az ügyvéd-ellenesség vádja zúdul rájok. b) alaki joaszabá'ysértés esetén a tény meghalározlassék, a melyre vonatkozóan a ínba elkövettetett. A Pp. nagy hibája az, hogy a felülvizsgálati kérelem belxő tartalmának szabatos meghatározása nélkül a felülvizsgálati bíróságtól megkívánja, hogv: a felülvizsgálati, illetőleg a csatlakozási kérelem indokolása és különösen a felhozott jogszabály iránt határozatának indokaiban nyilatkozni köteles. (542. §. utolsó bekezdése.) Az indokok elvi magaslaton állanak idevonatkozóan. A bíróság hivatása megkívánja, hogyha a kérdés valóban kétséges, akkor szükséges, hogy a felülvizsgálati bíróság behatóan foglalkozzék vele. Ez komoly esetekben így is van. • De téves az indokolás abban az irányban, hogyha a fél jogi érvelése nyilván alaptalan, akkor megczáfolása nem fog számbavehető nehézséget okozni. A példabeszéd igazsága szerint: a gyermekek és bolondok kérdéseire nem lehel okosan válaszolni. Már pedig eddig is és ezután is a felülvizsgálati kérelmek telve lesznek jogászi naivitásokkal és jogi lehelellenségekkel, a melyek a bírósághoz illő komolysággal és tárgyilagossággal nem egykönnyen lesznek a Pp. 542. §. utolsó bekezdése szerint elválaszolhatók. A magvar jogszolgáltatás felsőbb fórumai eddigi munkálkodásuk által kiérdemelték, hogy a törvényhozás komoly, kötelességtudó jogvédőkkel állítsa szembe. Ha ezt a mai viszonyok közepette az általam is helyeselt általános képviseleti szabadság melleit más módon biztosítani nem lehetett , akkor nem szabadolt volna visszariadni a reiizió belső tartalmának szigorú meghatározásától. (Német (térrend.) A perlekedő felek érdekei is ezt kívánják, mert az elfogadott, de sikerre nem Nézethető jogorvoslat költségei igazságtalanul terhelik a feleket. Szigorú szabályozás esetében az ügyvéd, mint dologértő szenved, ha el nem fogadhaló jogorvoslatokat szerkeszt. A revízió folytán keletkező feloldások és megváltoztatások százaléka oly csekély, hogy a peres felek anyagi igazságát nem keheit volna a bíróságok bölcs belátásától félteni. A felülvizsgálati kérelem helyes szerkesztése szempontjából az adott helyzetben is azt állíthatjuk, hogy az csak akkor felel meg a Pp. 527. i;-ának, ha: 1. alaki jogszabály sértésre, vagy 2. lényállás megtámadására, vag) 3. anyagi jogszabálysértésre - avagy ezek variácziójára lesz alapítva. A Pp. 327. S-ának 3. ponlja ugyanis megköveteli, hogy a fél jelölje meg, hogy az ítéletet mely alapon támadja meg. Ila ez a kellék kellő szabatossággal nincs kifejtve: a felülvizsgálati kérelem a Pp. 529. §-a elteimében visszautasítandó. A fakultatív felülvizsgálati tárgyalás folyománya, hogy a felülvizsgálati kérelem a jogalap megjelölésén léiül a szabatos kérelmet is fel kell hogy Ölelje és a kérelem jogi indokai is kifejtve kell hogy legyenek, mert a beadvány különben a Pp. 333. ^-a szerint ki nem egészíthető hiányokban szenved. Ennél a jogorvoslatnál a római jog félreismert formalizmusa kell hogy érvényesüljön, a mely a felek haszontalan és végnélküli szószaporításának útját vágta s egyúttal határozottságot és bevégzeliséget adott az ügyfelek ítélet alá kerülő állításainak.1 .1. S K. 190. §-a a felülvizsgálati kérelemnek kellékeit így határolta meg: Á felülvizsgálati kérelemnek magában kell foglalnia: 1. a felülvizsgálandó ítéletnek megjelöléséi; 12. annak kijelentéséi, hogy a fél az ítéletet mely alapon és egész terjedelmében lámadja-e meg. vagy melyik részében és hogy annak minő megváltoztatását kéri. A Pp. 5C27. §-a a kellékeket így szabályozta: A felülvizsgálati kérelmet a felebbezési biróságnál ügyvéd által ellenjegyezve írásban kell benyújtani.~ A felülvizsgálati kérelemnek magában kell foglalnia: 1. a felülvizsgálandó itélel megjelöléséi; 2. határozott kérelmei annak a kijelentésével, hogy a fél az ítéletei egész terjedelmében vagy melyik részében támadja meg; 3. annak a kijelentéséi, hogy a fél az Ítéletet mely alapon támadja meg. E két szabályozás közöli a lényeges különbség abban van, bog) a S. E. szerint kifejezett kérelmet kellelt előterjeszteni abban az irányban, hogy a fél: az ítéletnek minő megváltoztatását kéri. Szóval a kérelem formáján feküdöll volna a süly. 1 Varkai Lujos dr. Az új polgári perrend és a római jog. E. M.-E. jogi szakosztályának kiadvány a. V. füzet. 2 A Pp. 527. első bekezdésének a S. K.-ban a 187. §. felelt meg : A felülvizsgálati eljárásban a feleknek meghatalmazott ügyvéd állal knll magukat képviseltetniük. Ügyvéd ellenjegyzése nélkül benyújtóit felülvizsgálati kérelem és egyéb beadványok hivatalból visszautasílandók és az ügyvédi képviselet nélkül megjelent fél meg nem jelentnek tekintendő, Az 1881 : IJX. t.-ez. 12. §-ának második bekezdése a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazható.