Bírák és Ügyészek Lapja, 1915 (6. évfolyam, 43-51. szám)

1915 / 50. szám

388 intézkedésit jóváhagyja. Dr. Lányi Márton titkárnak a helyettesítéséri köszönetet szavaz. * Elnök bejelenti, hogy hadikórházunknak liszttel való ellátását a Vöröskereszt-kórház parancsnoksága nem tudta garantálni. Minthogy maga a parancsnokság közölte velünk, hogy ez oknál fogva a kórház feloszlatását maga is czélszerűnek véli, az elnökség a Vörös Kereszttel egyetértó'leg a kórház feloszlatását határozta el s azt végre is hajtotta. Ismerteti a kórház számadásait, mely szerint a gyűjtött Ssszegekből 7859 K 47 f felesleg maradt. Az igazgatóság a bejelentést tudomásul veszi s elhatározza, hogy a felesleg — a tisztogatási költségek stb. levonásával — az árvaalaphoz csatoltassék. Elnök jelentést tesz az árvaalapra megindított gyűjtésről, mely i-riMi szép eredménynyel biztat. Hogy a begyülendő összeg legelőnyösebben helyeztessék el, az egyesülettel a második hadikölcsönből ;iz árvaalap javára 20,000 koronát jegyeztetett. A hiányzó összeget a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank előlegezte s ez összeg a gyűjtésből befolyandó összegekkel rövid idő alatt törlesztve lesz. Jóváhagyatik. Elnök bejelenti, hogy a debreczeni internátusra engedélyezett évi 20,000 K segélynek 1914. év végéig lejárt részleteire nézve a kormány megengedte, hogy azok a budapesti internátus terheinek törlesztésére fordíttassanak. Hogy az ez évi részlet kárba ne vesszen, kérvényt adtunk be a kormányhoz a 20,000 koronának folyósítása iránt az esetben is, ha debreczeni internátusunkat egyelőre bérelt helyiségben nyitnék meg. Választ ez ideig nem kaptunk s most már kérdéses, hogy a/, idő rövidsége miatt az előkészületek megtchetök-e ? Tudomásul vételik. Elnök bejelenti, hogy néhai Baumgarten Izidor és Károly örökösei az egyesületnél alapítvány létesítését határozták el, mel)nek kamataiból internátusunkban egy növendék ingyenes ellátásban részesüljön. Az alapító-okirat szerkesztése s az összeg letétbe helyezése rövid időn belül meg fog történni. Az igazgatóság a bejelentést örömmel tudomásul veszi s a nemeslelkű alapítóknak jegyzőkönyvileg hálás köszönetét fejezi ki. Elnök bejelenti, hogy előterjesztést nyújtott be az igazságügyi kormánynál az iránt, hogy az igazságügyi alkalmazottak az állami üzemekben produkált élelfenntartási s egyéb termékekben részesíttessenek. Az igazságügyminiszter úr közölte is a kormány ama szándékát, hogy ily termékeket önköltségi áron alul fog a tisztviselőknek adni. Helyeslőleg tudomásul vétetett. Elnök jelenti, hogy a perselygyűjtés beszüntetése folytán nem lehet internátusunkban tagjaink részére oly nagyszámú kedvezményes helyet biztosítani, mint az előző években. Az igazgatóság az J alakítandó elnöki tanácsra bízza a kedvezményes helyek számának meghatározását, a kedvezményezett kartársak kijelölését s a Kasselikés Baumgarten-féle alapítványi helyek betöltését. Elnök indítványára az igazgatóság elhatározza, hogy a közgyűléstől köszönet megszavazását fogja kérni ama hölgyek részére, kik kórházunk felállításánál és üzembentartásánál, valamint az ápolónői teendők körül hazafias lelkesedésből, önzetlenül és fáradhatatlanul résztvettek. EHiatározza továbbá egy emléktábla felállítását internátusunkban, melyen a hazáért hősi halált halt kartársaink neve megörökíttessék. Főtitkár felolvassa évi jelentését, melyet az igazgatóság egész terjedelmében jóváhagy. Főtitkár előterjesztése alapján az igazgatóság megállapítja az alapszabályok módosításának tervét is s annak a közgyűlés elé terjesztésével főtitkárt bizza meg. Főtitkár ismerteti az egyes osztályok részéről beérkezett indítványokat. A székesfehérvári osztály kéri a IX. fizetési osztály eltörlésének szorgalmazását. Határozat: A kérdést az igazgatóság napirenden tartja; előterjesztés már tétetett s így újabbi intézkedésre már nincs szükség. Ugyanezen osztály lépéseket kér a drágaság orvoslása végett s kéri ez indítványát a közgyűlés elé terjeszteni. (Csatlakozik: Sz.-Udvarhely, Kalocsa.) Ugyancsak közgyűlési 'indítványt lesz a napi- és fuvardíjak újabb szabályozása iránti felterjesztés végett. Az igazgatóság mindkét indítványt pártolólag a közgyűlés elé terjeszti. Közgyűlési indítványt tesz még a székelyudvarhelyi osztály az iránt, hogy az árvaalapból csak egyesületi tagok árvái részesíttessenek. A közgyűlés elé terjesztetik azzal a javaslattal, hogy az árvaalap kezelésével és hovafordításával az igazgatóság bizassék meg, jelentéstétel kötelezettsége mellett. A kaposvári osztály indítványozza a közgyűlésnek, hogy ne ösztöndíj-alapítvány, hanem segítő (nevelési) alap létesíttessék. Az előző pont szerint elintézést nyert. A zombori osztály indítványozza a közgyűlésnek hogy az árvaalap javára a tagsági díjak 1 koronával emeltessenek. Az igazgatóság a közgyűlés elé terjeszti, de nem pártolja. A székesfehérvári osztály további indítványa: Felterjesztés intézendő az iránt, hogy a törvényszéki elnökök bizonyos vonalakra bérletjegygyel láttassanak el. (Pártolja: Kaposvár, Zilah, Szekszárd, Nyíregyháza, Sopron, Nagykikinda, Kaposvár, Sz.-Udvarhely, Aranyosmarót.) Az igazgatóság ily felterjesztés tételére utasítja az elnökséget. Az újvidéki osztály indítványa: A közgyűlési kiküldöttek mondjanak le az útiköltség-megtérítésről az árvaalap javara. Határozat : Egyen, elhatározás dolga ; az igazgatóság nem intézkedik. Dr Martenyi Árpad trencséni járásbiró miniszteri rendelet kieszközleset ker. arra nézve, hogy a törvényszéki elnököt necsak a rangban legidősebb itelobiro, hanem tanácselnök is helyettesíthesse. Határozat: Felesleges mert Ítélőbíró alatt a tanácselnök is értendő. A kecskeméti osztály ker felterjesztést az iránt, hogy egyes bíróságok munkája aranyos.ltassek Határozat: A hivatalfőnökök hatáskörébe tartozik; részletes adatok hiián az igazgatóság különben sem foglalkozhatik az ügygyei. A pécsi osztály imézkedést kér az ellen, hogy fiatal VBI-as birák neveztetvén ki vezetőkké a VII. osztályba, ezek csakhamar áthelyezést kérnek a törvényszékhez s így az öregebb VBI-as birák sérelmet szenvednek. Határozat: Szórványos eset. nem alkalmas arra, hogy az igazgatóság eljárjon. A gyulai osztály kéri, hogy a közigazgatás tervezett államosításával kapcsolatban tegyünk lépéseket a bírói status rendezése iránt is. Határozat: Állandóan napirenden tarlóit kérdés, külön intézkedés nem szükséges. Főtitkár-helyettes ismerteti a nagyváradi osztály memorandumát a helyi előléptetések tárgyában. Az igazgatóság ily memorandum benyújtását elhatározza s annak kidolgozásával főtitkár-helyettest bízza meg. , . Dr. Lányi Márton titkár ismerteti az 1913. és 1914. evi zárszámadási, az 1916. évi költségelőirányzatot és a vagyonmérleget. Tudomásul vétetik, a közgyűlés elé terjeszteni rendeltelik. Dr. Lányi Márton titkár bemutatja a számvizsgáló-bizottságnak a bírói telepépítkezés számadásaira vonatkozó jelentését s az egyes tételekre vonatkozóan megadja a szükséges felvilágosításokat. Az igazgatóság a jelentést tudomásul veszi, azt jelen jegyzőkönyvhöz csatolni rendeli s a birói telep számadásaira vonatkozóan az elnökségnek a felmentvényt megadja. Egyben utasítja az elnökséget, hogy most már hívja össze az építletőket a czélból, hogy a számadásokat maguk is vizsgálják meg s a még függőben levő közös érdekű kérdések tárgyában határozzanak. Dr. Lányi Márton ismerteti a lelepépítkezésből kifolyóan a Birói Egyesülelre vonatkozó számadásokat, melyek végeredménye a következő : Bankegyenleg az egyesület javára 11,808 52, követelés az egyes felektől 3518-71, követelés az internátustól 2310 86 K. összesen 17,638 09 K. Tartozás az egyes feleknek (kamat nélkül) 3672 79 K, marad az egyesület javára 13,965-30 K. Tudomásul vétetik, a felmentvény megadatik. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárta. Kmf. Grecsák Károly, elnök. Dr. Báth- Véyh István, titkár. Hitelesítik: Benyovits Lajos. Dr. NitscJie Győző. KÜLÖNFÉLÉK. Birói vacsora. Már évek hosszú sora óta szokásos, hogy a budapesti tagjaink a hó egy meghatározott napján vacsorára gyűlnek össze. Ezeket az összejöveteleket a háború szakította félbe. Minthogy azonban mi ezen vacsorák megtartásánál nem a szórakozási szempontokat tarljuk szemelőtt, hanem ezeket is alkalomnak tekintjük arra, hogy a kartársi együttérzést fokozzuk, erősbbílsük és minthogy ezek a vacsorák arra is alkalmasak, hogy kari érdekeink szempontjából fontos tennivalókat és eszméket megbeszéljünk, elhatároztuk, hogy.a vacsorákat, illetve összejöveteleket újból életbeléptetjük. Különösen kedvező alkalom erre minden hónap első péntekje, a mely napon egyesületünk elnöki tanácsa amúgy is ülésre gyűl össze. Az ülés után este 8 órakor a M. K. Operaházzal (Andrássy-úl) szemben lévő Erdélyi-féle vendéglőben (azelőtt Drexler), annak első emeletén az ú. n. Dreher szoba és képviselő szoba cz. külön helyiségekben lenne a vacsora, a hol kartársaink vagy 3 koronás háborús menüt kaphatnak, vagy a la Carte étkezhetnék. Azok a kartársak, a kiknek vacsora idejük a kérdéses napokon nem szabad, vacsora után is ott találnak bennünket, mert úgy határoztunk, hogy vacsora után az e ezélra berendezett Dréher-szobában beszélgetünk és nem keresünk fel kávéházat. Az első ily vacsora 1015. november hő 5-én este 8 órakor lesz és reméljük, hogy kartársaink azon nagyobb számban fognak megjelenni. Gazdasági lehetetlenülés. A háború okozta rendkívüli gazdasági viszonyok folytán számos birói Ítélet foglalkozott a gazdasági lehetetlenülés kérdésével. Ez a kérdés éppen ezen rendkívüli körülmények folytán sokkal többet került felszínre, mint a háborúi megelőző időben. Minthogy a Jogtudományi Közlöny «Szemle» rovata ez evi 27. számában azt a hírt hozta, hogy a gazdasági lehetetlenülés kérdésében először a budapesti kir. törvényszék döntött, dr Kovacsy Zoltán székesfehérvári kartársunk közli ho-y a lo« tudomány! Közlönynek ezen híradása téves, a mennyiben a székesi f- íai;aS7,IPÓsáS már 1914 október hó 24-én 1914. Sp. U. 795/2. sz. íteletében foglalkozott a gazdasági lehetetlenülés kérdésevei es azt a konkrét esetben fennforgónak állapította meg