Bírák és Ügyészek Lapja, 1915 (6. évfolyam, 43-51. szám)

1915 / 50. szám

3S<? osztandó-e a jövedelem a két jogosult közölt, a mikor azután egyik sem lud megélni. Azt hiszem az első megoldás a jogilag helyes. De még abban az esetben is. ha az első jogosultnak különvagyona és ebből jövedelme van sem tudnám azt a nagyon méltányos — de nem jogos álláspontot elfoglalni, hogy a külön vagyonnal rendelkező özvegv özvegyi haszonélvezetétől teljesen elütessék azért, mert a vagyontalan második jogosult arra rászorult. Különösen nem, ha figyelembe \ esszük azt is, hogy a második jogosult igényének megnyíltakor a hagyatékot, illetve annak jövedelmét az első jogosult özvegyi joga már terhelte. Lányi Márton ár. kir. tvsz. biró. Felfolyamodási tanács alakítása a kii*, il élőtábláknál. I m. kir Kin in 1915 szeptember 14-én a következő határozatot hozta : A kir. ítélőtábla \égzcsét feloldja és azt további szabályszerű eljárásra és a felfolyamodási költségek viselésének kérdésére is kihaló újabb határozathozatalra utasítja. Indokok: Jelen ügyben a ki-. ítélőtábla mint felebbezési bíróság a kir. törvényszéknek polgári perben hozott végzését három tagú tanácsban bírálta felül. A Pp. 55t). §-a szeriül a felfolyamodás felelt, a mennyiben a törvény kivélell nem lesz, a közvetlen felsőbíróság határoz. A l'p. í. §-a szerint a kir. törvényszék felelt felsőbíróság a kir. Ítélőtábla, az 55. §. pedig akként rendelkezik, hogy a kii'. ítélőtábla felebbezési tanácsa az elnökön kivid négy bíróból, felülvizsgálati tanácsa pedig az elnökön kí\ ül kél bíróból alakul. A jelen cselben a kir. ilélőlábla a kir. törvényszéknek a törvényszéki eljárásban hozott végzését bírálta felül, tehát nyilván mint felebbezési bíróság járt el, következőleg csak abban az esetben lett volna szabályszerűen alakítva, ha határozatát az elnökön kívül négy bíróból álló tanácsban hozta volna meg. Az 540. szerint a felülvizsgálati bíróság azt, hogy a felebbezési biróság szabályszerűen volt-e alakítva, mindenkor hivatalból veszi figyelembe, következőleg a felebbezési biróság végzését az 504. § I. pontjában írott okból fel kellell oldani és azt további szabályszerű eljárásra utasítani. A m. kir. Kúriának ez az álláspontja véleményem szerint téves. Ugyanis az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló 1912 : VII. t.-ez. 13. § 3. bekezdésében kifejezelten kimondja, hogy a kii'. Ítélőtáblák akár törvényszéki akár járásbirósági Ügyben használt felfolyamodások felelt három tagú tanácsban határoznak. Ezen rendelkezést a Pp. életbelépteléséről szóló 1912 :LIV. l.-ez. hatályában fenntartotta, a mennyiben ezen 1912 : LIV. l.-ez. 3. §-a az előbb hivatott törvénynek csupán 111. és IV. fejezetét helyezte hatályon kívül. De ettől a tételes törvényen alapuló rendelkezéstől is eltekintve tévesnek tartom a m. kir. Kúria álláspontját a tekintetben is, hogy a kir. Ítélőtábla a felfolyamodás elintézésekor mini felebbezési bíróság jár el; mert a kir. ítélőtábla felebbviteli biróság ugyan, de a szerint, a mini az elsőbiróság határozata ellen felebbezésnek avagy felfolyamodásnak van helye, mint felebbezési, avagy mini felfolyamodási biróság jár el s határozatait is, a felebbvitel e nemei szerinl mint felebbezési avagy mint felfolyamodási biróság hozza meg. Nyilvánvaló tehát, hogy akkor, a midőn a kir. ítélőtábla a kir. törvényszéknek a törvényszéki eljárásban hozott végzését az ez ellen irányul! felfolyamodás folytán felülbírálja, nem mint felebbezési, hanem mini felfolyamodási-biróság jár el. Ebből pedig okszerűleg következik az is, hogy a Pp. 55. S-a 3. bekezdésének ama rendelkezése, hogy: a kir. ítélőtábla felebbezési tanácsa az elnökön kívül négy bíróból alakul, a felfolyamodást elintéző felebbviteli tanács tagjai számának a meghatározása szempontjából nem alkalmazható, hanem egyedül az 1912 : VII. t.-cz. 13. §. 3. bekezdése. Ennek az álláspontnak a helyességét kétségtelenné teszi a Pp. életbeléptetéséről szóló 1912 : LIV. t.-cz. 80. §-a, mely kimondja, hogy a mennyiben törvény másként netn rendelkezik a kir. ítélőtábla polgári ügyekben az elnökön kívül két bíróból alakult tanácsban határoz. A Pp. 55. §-a pedig a fent kifejtettek szerint csak a felebbezési tanács tagjainak a számáról intézkedik. Minthogy pedig a felfolyaniodás felülbirálala tekintetében alakítandó tanács tagjainak a számáról intézkedést nem tartalmaz, következik, hogy a Pp. életbeléptetése előtt keletkezelt s a Pp. életbeléptetéséről szóló 1912: LIV. t.-cz. 3. §-a rendelkezése által hatályában fenntartott 1912 : VII. t.-cz. 13. §. harmadik bekezdésének rendelkezése az, a mely a felfolyamodás elbírálása tekintetében alakítandó lanács tagjai számára vonatkozóan kizárólag irányadóul kell szolgáljon. Ez utóbb kifejteit okokból is nézetem szerint helyesen járt el a kir. ítélőtábla, midőn a kir. törvényszéknek polgári perben hozott végzéséi mini felebbviteli- s nem felebbezesi-birosag barom tagú tanácsban intézte el. Kallay Gi/ormj dr. lanacsmin miezie „a(tVváradi kir. Ítélőtáblai tanácsjegyiő, Ikvanigy Magyary «MagNar polgári perjog.) 119. lap Támogatja a CiAk álláspoSüiy a Pp.d §-áhozminl az 11)12: VII. L-n. 13. Hhoi tartod igaz . biz. jelentés, fes Székely Ferencz igazsigugym.n.szternek valamint Varady Zsigmond'előadónak a képviselőház plénum iban történt feszolalasából nyilván, való ík. .lav. iára XII. 132 és 203. lap), bog) az ISM2: VII. t.-cz. 13. . sem változ atott a l'p. öo. §-án, hanem annak intézkedései, sürgősség okából, a Pp. életbelépéséig előlegez'e. Tehát akkor a törvényhozás nem u gondolt arra, bog) a Pp. 55. §-ának az ötös tanácsra vonatkozó része a fel folyamodásokra is alkalmazandó. Szerk. KÜLFÖLD. Német bírák a hareztéren. Á Deutsche Richterzeitung 1915 október hó I-én megjelent számából megállapíthatjuk, bog) újabban ismét 30 némel kartársunk szenvedett hősi halált. A mii) fájdalmasan \ esszük tudomásul a német bírói kar ezen súlyos veszteségét, ép oly büszkeséggel szögezzük le, hogy német kartársaink közül újabban negv\enen lellek vitéz magatartásukért kitüntetve. A biró hivatalos órája. A Deutsche Richterzeitungban olvassuk, hogy az egyes német államokban a bírák részére hivatalos órák vannak megállapítva. Annak folytán, hogy újabban nálunk is felmerült az az eszme, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően hivatalos órák állapíttassanak meg, leszögezzük, hogy Németországban súlyos aggályokat támasztanak ezen eszmével szemben. Különösen utalnak arra, hogy az a nehéz és sokoldalú szellemi munka, a mely a biróra a nagy anyagú és komplikált jogkérdésekkel telített perekben vár, a legtöbb esetben nem oldható meg órákhoz kötötten. Sokszor a bírónak otthonában lámád a helyes megoldás gondolata és számtalanszor kényleien munkáját csak azért is abbahagyni, mert a hivatali egyéb elfoglaltság folytán érdemi eredményes további munka nem várható. Figyelembe kell venni még azt is, hogy az egyik biró lassan, a másik gyorsabban dolgozik, az egyik a kérdés eldöntésénél az elméleti forrásokat és a joggyakorlatot hosszabb ideig kénytelen tanulmányozni, a másik pedig erre alig fordít időt épen azért, mert ezekkel a kérdésekkel behatóan foglalkozóit. A bíráknak szakszerű foglalkoztatása is nagyjelentőségű, liláinak Németországban arra, hogy a hivatalos óra megállapítása arra a műveletre alkalmas volna, hogy a bírót hivatalába?) állandóan meg lehessen találni. Ez azonban nem lehet a kérdésben dönlő. Poroszországban be van vezetve az. hogy a hét bizonyos napjain a biró a felek rendelkezésére áll, a mikor egyszersmind a sürgős jellegű teendőket is végzi. A Deutsche Richterzeitung megjegyzi, hogy ezen rendszer ellen még sohasem volt panasz és az a gyakorlatban kitűnően bevált. A biró tehermentesítése líajororszáaban. Lapunk egyik előző számában utaltunk arra, hogy Németországban sérelmezlek azt, hogy a biró minden egyes bíróságnál évente a könyvtárt köteles átvizsgálni a végből, hogy megállapítsa, vájjon nincsenek-e abban hiányok, értve ezalatt a könyvek elveszését. Most a Deutsche Richterzeitung utal arra, hogy vannak olyan bíróságok is, a hol a birót még kevésbbé birói munkával terhelik. Ilyennek jelöli meg laptársunk a bírósági berendezés évenkénti megvizsgálását, a mikor is egy biró egy jegyzővel és a birósági készletek leltárával felfegyverkezve, az összes hivatali helyiségeket, folyosókat, padlást és pinczét kénytelen átvizsgálni annak megállapítása ezéljából, hogy a ruhafogas, a szék, a szappanlartó, a köpőláda tényleg megvan-e. Ez a munka igazán nem tartozik a biróra és azt — mint laptársunk említi — egy írnok a házmester segítségével valószínűleg nagyobb szakértelemmel tudná teljesíteni. A háború befolyása a perek számára. Arra vonatkozólag, hogy a háborús 1914. év forgalma emelkedést vagy csökkenést jelent-e, igen érdekes adatokai larlalmaz a porosz igazságügyminisztériumnak most megjelent hivatalos kimutatása. Ebből kiderül hogy 1914. évben lényegesen kevesebb a perek száma, mint 1913-ban Az Amlsgenchteknél 1913. évben 2.282,558, míg 1914 évben 2.021.016 meghagyásos eljárást leltek folvamatba. A rendes nolsár perek száma az 1913. évi 1.811,318 számról 1.526,016 szá.nr; sfilyedt le A váltóperek száma 235,673-ról 222,671-re. A míg 1913-ban o442 csődöt nyitottak meg, addig 1914. évben a esődny.iasok szama lement 4374-re. Rüntelő ügyekben a büntető paran7»J?!3 JS'Si^L1?^ apadt- A kihá^ok s™ma 178 460-rol 149.031 szállt le. A míg 1913. évben 549,727 főlárgyalas volt addig 1914-ben a főtárgyaiások száma 449,960. A büntető íteletek 43o,310-rol 350,320-ra sülyedtek. A polgári üdékben 1914. évben 2.172 816 szóbeli tárgyalás" volt. EbbóPl 9°55 jgftyet makacsag, .te ettél mtéztek el, 228,731 ügyet vési.élette *n&a