Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - 1923 : XXXIX. t.-c.

VEGYESEK Pótlás (lapzárta után) : Dr. Emminger, német igazságügyminiszler, a német birodalmi ülésen legutóbb bosszabb beszédben ismertette azokat az irányelveket, amelyek kifejezésre fognak jutni a jelzálogjogok fölértékelése tekintetében a mos! készülő uj törvényjavaslatban. A német igazságiigyminiszter megemlítette, bogy kiindulási pontja a Reiehsgerichtnek — fentismertetelt — novemberi döntése, mely kimondotta, bogy a jelzálogkövetelések valorizációja érdekében folyamatba tett pöröknél mindenkor a hilélező és az adós egyéni körülményeit kell figyelembe venni, tehát elsősorban azt, bogy az adós milyen vagyoni többletet ért el a fölvett jelzálogkölcsön révén. A német igazságügyminiszter szerint mindenképpen kívánatos, hogy már legközelebb bizonyos alapelvek jussanak a hozandó törvényben kifejezésre, mert különben a {töröknek egész lavinája indulna meg a jelzáloghitelezők részéről. A német igazságügyminiszler szerint más elbírálás alá kejl venni a mezőgazdákat. akik nagyfokú invesztícióik dacára sem képesek megtalálni a számításaikat a jelenlegi áralakulások mellett. És más elbírálás alá kell vonni azokat, akik a jelzálogkölcsöneik következtében messzemenő telek- és házspekulációkat bonyolíthattak le. Most le kívánja azonban szögezni a birodalmi kormányzat, hogy a jelzálogadósságok küszöbön álló fölértékelésekor az állam, az egyes országrészek és községek jelzálogadósságai már csak azért sem lesznek valorizálhatok, miután ezek a jogi személyek az elvesztett háború következtében oly nagyfokú károsodáson mentek keresztül, hogy háború előtti adósságaik valorizációjára semmiképen sem gondolhatnak. (Pesti Tőzsde 1924. 4. sz.) 1. A trianoni szerződés életbelépése Portugáliával szemben. A Parisban 1923 okt. 10-én kelt jegyzőkönyv szerint Portugália a trianoni békeszerződést megerősítő okiratát az emiitett napon letette. Ennélfogva a trianoni békeszerződés — a 364. cikk 7. bek. értelmében — egyrészről Magyarország, másrészről Portugália közötl e napon életbelépett (8618/1923. M. t. sz. rendelet, Bpesti Közlöny 1923 dee. 23-ki száma.) 2. .1 m. kir. bíróságok és ügyészségek hatáskörének és illetékességének a trianoni békeszerződéssel összefüggő szabályai. A trianoni békeszerződés 77. és 178. cikkével kapcsolatos eljárási szabályokat a m. kir. bíróságoknál (ügyészségeknél) folyamatban lévő polgári és büntető ügyekben a m. kir. minisztérium — az 1921 : XXXIII. t.-c. 2. §-ában és az 1922 : XVII. t.-c. 6. §. 3. bek.-ben kapott felhatalmazás alapján — 1923 nov. 23-án 8300/1923. M. E. sz. a. kibocsátott rendeletével állapította meg (Bpesti Közi. 1923 dec. 1. száma). A rendelet rendezi egyfelől azokat az eseteket, amelyekben a m. kir. bíróságnál folyamatban lévő polgári vagy büntető ügyben az eljárás a trianoni szerződéssel kapcsolatban beállott jogváltozás következtében megszüntetendő : másfelől azokat az eseteket, amelyekben a megszűnt magyar bíróság előtt indított eljárás belföldi bíróság vagy ügyészség előtt folytatandó. 3. A keresetbenyujtás határidejének meghosszabbítása a magyarromán Vegyes Döntőbíróság előtt. A magyar-román Vdb. eljárási szabályzára (Bp. Közi. 1922 szept. 1.) 3. cikkében ugy rendelkezik, hogy az említett bíróságnál a peres eljárás megindítása végett a bíróság titkárságához címzett keresetlevelet legkésőbben 1923 dec. 31-ig kell benyújtani. A m. kir. külügyminiszter 161.673/1923. számú hirdetményével (Bp. Közi. 1924 jan. 4.) közzétette, hogy a m. kir. kormány és a román kir. kormány között 1923 dec. 27-én jegyzékváltás utján létrejött megállapodás értelmében a szóban levő Vdb. előtti peres eljárásban a keresetlevelek benyújtásának határideje 6 hónappal, az az 1924 jun. 30-ig meghosszabbíttatott. Glóbus Nyomdai Müintézet R.-T. Budapest, VI., Aradi-utca 8. I^az^ató: Biró Miklós