Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - 1923 : XXXIX. t.-c.

SZEMLE és 35.000 forint kölcsöntőkék és járulékaik erejéig bekebelezett zálogjogok törlésének bekebelezését ezen itélet alapján a telekkönyvi hatóságnál közvetlenül beadandó kérvénnyel kérhessék. Indokok: A felperesek felülvizsgálati 'kérelmükben a/l panaszolják, hogy a fellebbezési bíróság az 1921. évi XXXIII. t.-c.-ben becikkelyezetl trianoni békeszerződés 198. §-ál tévesen alkalmazta a jelen esetben s így Ítéleti döntése jogszabályba ütközik. A felpereseknek ez a panasza alapos, mert, — még ha a töröltetni kért zálogjoggal biztositolt követelések a most felhívott cikk rendelkezése alá esnének is. — akkor is döntő az, hogy ez idő szerint a most felhivotl cikkben jelzett megállapodások nem jöttek létre és nincsen olyan törvényes rendelkezés sem, amely rendelkezés a jelen perhez hasonló tárgyú perekre nézve perindítási liláimat vagy perfelfüggesztést rendelő szabályi tartalmazna ; az pedig, hogy a felek jogviszonyai ilyen megállapodások hiányában is megbirálandók és pedig a fennálló jogszabályok szerint, ez annál inkább is nyilvánvaló, mert a felek jogviszonyai nem hagyhatók megoldatlanul a hivatkozott cikkben emiitett megállapodásoknak még bizonytalan időben leendő megkötéséig. Jogszabályt sért tehát a fellebbezési bíróságnak a/ az ítéleti döntése, amellyel a felpereseket az emiitett cikk alapján keresetükkel időelőttiség okából elutasította. Minthogy a fellebbezési bíróság ítéletében a lényállás minden irányban megállapítható, ugy hogy annak alapján az ügy érdemben is felülvizsgálható, ennélfogva a m. kir. Kúria az ügyet érdemben is elbírálta. A fellebbezési bíróság megállapította, hogy a felperesek jogosítottak a kölcsönösszegeket Bécsben visszafizetni. Ezt a megállapítást a peres felek, tehát az alperes meg nem támadván, az a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, — a felperesek tehát fennálló tartozásukat jogosan fizethetik a Bécsben forgalomban levő, törvényes fizetési eszközt képező németosztrák koronákban. Megállapította továbbá a fellebbezési bíróság, hogy a felperesek a nem vitás 110.036 K-t kitevő tartozásuk kifizetése végett az alperest ugyanilyen összegű német-osztrák koronával megkínálták, ami! az alperes el nem fogadván, azt a felperesek bírói letétbe helyezték, ami pedig a fizetés hatályával bir. Ezek szerint az alperesnek jelzálogilag biztosított követelései teljesen ki lévén fizetve, jogos alapon nyugszik a felpereseknek a jelzálogjogok törlése iránti keresete, miért is a felperesek felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni s a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a rendelkező rész szerint kelleti határozni. (1923. nov. 14. P. V. 3411. sz.) V. ö. a Békejog III. évi. 1. sz. 26. lapon IV. a. közölt esetekkel. 5. Pergátló kifogás a Bsz. 198. cikke alapján. Sz. J. tapolcai lakos felperesnek Assecurazioni Generáli trieszti általános biztosítótársaság, trieszti cég alperes ellen 6000 líra s jár. iránt a budapesti kir. törvényszék előtt indított perében a m. kir. Kúria következőképen itélt : Alperest felülvizsgálati, kérelmével elutasítja. Indokok: A trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló 1921. évi XXXIII. t.-c. 198. cikke a volt osztrák-magyar monarchia állampolgárainak egymásközti viszonyát egyáltalán nem rendezi, és nem azt rendeli, hogy a magánjogi viszonyokból keletkezett pert a benne megszabott eljárásnak kellene megelőznie, hanem csak azt irja elő, hogy az érdekelt kormányok egyezményesen állapítsák meg mindazokat a — többi között a biztositótársulatokra is kiterjedő — pénzügyi szabályozásokat, melyeket a volt osztrák-magyar monarchia feldarabolása és az államadósságoknak, valamint a pénzrendszernek megfelelő újjászervezése tesz szükségessé. Eszerint a 198. cikk szerint, továbbá az oil meghatározott esetben és módon szervezendő döntőbíróság is nyilván csak az egyes államok között a pénzügyi szabályozás kérdésében és nem magánszemélyek magánjogi vitája felett határoz. Törvényes alap nélkül vitatja ezeknél fogva az alperes azt, hogy ezl 58