Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege

DR. FELLNER FRIGYES és hirdetések költségei is befolyásolják fizetési mérlegünket. Némi támpontot e költségek megállapítására külföldi hírlapoknak a belföldön való fogyasztása, valamint a belföldi hírlapoknak külföldön való fogyasztása nyujhatnak. Erre nézve azonban jelenleg adataink nincsenek és különben is a hírlapoknak nemzetközi forgalma a mai viszonyok mellett csekélyebb jelentőségű, ugy hogy az ebből keletkező fizetési egyenleget mellőzhetjük. Mindazonáltal kétségtelen, hogy ezen a címen Magyarország tartozásban van a külfölddel szemben, mert több összeg folyik az országból ki előfizetés cimén, mint fordítva, már csak a korona alacsony árfolyamánál fogva is. Igen hátrányosan befolyásolta a magyar szent korona országainak fizetési mérlegét a háború előtt az Ausztriával közösen viselendő külügyi és hadügyi terhekhez való hozzájárulásunk. Hozzájárulásunk az Ausztriával közös ügyek kiadásaihoz a háború előtt évenként 58,309.9U9 koronával rontotta fizetési mérlegünket.54 Az 1922—23. évi költségvetés szerint a diplomáciai és konzulátusi költségek 2,127.648.000 koronát tesznek, 1,500.000.000 korona konzuli és lajstromozási illeték bevétellel szemben,53 ugy hogy fizetési mérlegünkben 627.648.000 korona paszszivum mutatkoznék. Ez az összeg megfelel, minthogy az 1922—23. évi költségvetés 0.23 centimeos zürichi jegyzés alapján készült, 286.532 aranykoronának. Ennélfogva diplomáciai és konzulátusi költségek cimén 286.532 korona terheli az ország fizetési mérlegét. Az udvartartás költségei, melyek fizetési mérlegünkben a háború előtt 9,300.000 korona passzívumot jelentettek, jelenleg számításba nem veendők. 7. A posta-, távírda- és távbeszélőforgalomból az illetékelszámolás eredménye gyanánt mutatkozó egyenleg veendő számításba, mert ez a külfölddel szemben illetékek cimén fennálló követelések és tartozások összegét mutatja. A m. kir. posta- távírda- és távbeszélő díjkövetelései és díjtartozásai az 1921—22. költségvetési évben 115.198 aranykorona követelési egyenleggel zárul. 8. Az értékforgalom egyéb alakjai. Az értékforgalomnak Magyarország és a külföld között még számos, noha jelentéktelen nyilvánulása van, melyet statisztikailag kimutatni nem lehet. így például jelentékenyebb összeget jelent az örökségekből és házasságkötésekből származó nemzetközi értékátruházás, amelynek jelentősége számszerűleg meg nem állapitható. Figyelembe veendők továbbá a nemzetközi kölcsönös adófizetések, így az idegen kézen levő magyarországi föld- és házbirtokok után és egyéb forrásokból a külföldiek által fizetett adók összege 1,576.149 korona volt 1915-ben.56 Ennek az összegnek 60%-át a mai Magyarországra eső hányadrésznek véve, 945.689 koronát állítunk a fizetési mérlegbe. Az engedélyezett találmányi szabadalmak után a külföldről az országba befolyó összegeket ezidőszerint nem vesszük számításba, mert a háborús évek alatt és még jelenleg is e címen a nemzetközi forgalom még rendszeres mederbe nem tért vissza. 9. Csonka-Magyarország nemzetközi fizetési mérlegének lényegeés természete. Ha vizsgálódásaink eredményeit összefoglalva, az ország fizetési mérlegét felállítjuk, áttekintést nyerünk Csonka-Magyarország 54 L. Fellner id. Zahlungsbilanz 138. lap. 55 Állami költségvetés az 1922/23. évre. Részletezés. I. füzet. (52. lap). 56 L. id. Jövedelemadóstatisztika. (51. lap). 42