Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege

DR. FELLNER FRIGYES földre, amely egészben a megmaradó Magyarország terhére esik, mert a kötvénykibocsátó intézetek csaknem kivétel nélkül Csonka-Magvarország területén működnek. Jelenleg a magyar hitelintézeteknek lenti 3891 milliárdnyi címleteiből 292,826.000 francia frankra szóló 40,191.200 svájci frankra szóló és 51.590 angol fontra szóló cimlet van forgalomban36 és ezen idegen valutákra szóló kötvényekből legalább 75% külföldi államokban elhelyezettnek számitandó. E 3891 milliárdnyi címletnek 4%-os kamata, a koronában fizetendő cimlet szelvényeit papirkoronában, az aranyérlékben fizetendő szelvényeket pedig aranykoronában számítva, a külföldön levő magyar kibocsátású záloglevelek és községi kötvények után fizetendő kamatok fejében passzívum gyanánt 0,253.169 koronát állítunk a fizetési mérlegbe.37 Nem hagyható figyelmen kivül, hogy idegen tőke nemcsak magyar kibocsátású záloglevelek utján van magyar ingatalonkba fektetve^ hanem közvetlenül osztrák hitelintézetek által a magyar szent korona országaiban fekvő ingatlanokra a háború előtt tömegesen engedélyezett jelzálogkölcsönök alakjában is, amennyiben e cimen az osztrák intézeteknek 498,724.569 korona 48 fillér jelzálogos és községi kölcsönkövetelése állott fenn Magyarországgal szemben, amely kölcsönök után évenként 4%-os kamat fejében 19,948.982 korona 77 fillért élveznek.38 Ezt az összeget az osztrák-magyar bank által a magyar szent korona országai területére folyósított kölcsönök területi megoszlása szerint szétosztva, a mai Magyarországot 59'49%, vagyis 11,867.649 korona terheli ; ez megfelel 40.153 aranykoronának,39 amely passzívum gyanánt a Azetési mérlegbe állítandó. Hivatalos adatok szólnak az ipari részvénytársasági részvények és kötvények területi megoszlásáról. A magyar szent korona országaiban 1913-ban 1022 ipari részvénytársaság volt, amelyeknek 1.090,130.000 korona befizetett részvényeiből és kötvényeiből 296,100.000 korona volt külföldön.40 Osztalék cimén kifizettek 60,125.000 koronát, tehát átlag 5.51%-ot; külföldre fizettek tehát az ipari részvénytársaságok osztalék- és kötvénykamat fejében 16,315.110 koronát. Ebből a mai Magyarországra az itt működő ipari részvény társaságokra eső részvény- és kölvénytőke arányában 75'38%-ot számítva41 megállapíthatjuk, hogy 12,298.330 korona folyik a mai Magyarországból a külföldre, ipari részvénytársasági osztalék és kötvénykamatok fejében, ami megfelel 41.610 aranykoronának. Az 1913-ban a magyar birodalomban működő 1994 hitelintézeti részvénytársulat befizetett részvénytőkéje 1.647.590.000 korona volt.4^ A szövetkezeteket, valamint a vidéki hitelintézeteket, mint helyi jellegű intézeteket, amelyeknek részvényei jóformán kizárólag az országban vannak elhelyezve, nem kell tekintenünk és csak a budapesti hitelintézeteket fogjuk számbavenni, mint amelyeknél a nemzetközi tőke 38 A m. kir. pénzügyminisztérium adatszolgáltatásai szerint. 37 Kállaif id. jelentése 16 lap. 38 Lásd v. Fellner id. Volkseinkommen 106. lap. 39 Ugyanis 1922-ben a dollár Magyarországon évi átlagban 1457.15papírkorona volt. (Bulletin mensuel de VOffi.ce permanent de Vlnstitut International de Statistique. Mai 1923. 136. lap). Tehát 4 9352 aranykorona ércparitás mellett egy aranykorona 295-56 papirkoronának felelt meg. w F. v. Fellner id. Volkseinkommen 105 lap ; továbbá Ungarisches Statistisches Jahrbuch. 1913. (124. lap). u A m. kir. Stlaltisztikai Hivatal adatszolgáltatása. ,2 L. F. v. Fellner id. Volkseinkommen 105 lap. 36