Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 3-4. szám - A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege

DK. FELLNEK FRIGYES intenzív termelés folytatásához és has/nos beruházások keresztülviteléhez, amiért is a belföldi állami és közgazdaság ismételten nagymérvűén vett igénybe külföldi tökét. Minthogy a tökekövetelések túlnyomó részben értékpapírokban inkorporálva jelentkeznek, ennélfogva ;i fizetési mérlegnek a nemzetközi tőkekövetelésekből és tartozásokból származó tételét ugy fogjuk megállapítani, hogy elsősorban kipuhatoljuk, mennyi magyar kibocsátású értékpapír van a külföld birtokában és mennyi külföldi értékpapírral rendelkezik a mai Magyarország. Noha az országból évenként külföldre kifolyó kamatok, osztalékok, stb. összegét pontosan meg nem állapithatjuk, maga az a körülmény, hogy a háború előtt a külföldi tőke elhelyezése különböző magyar hitelintézeti, ipari, kereskedelmi, közlekedési és biztosító vállalatokban jelentékeny volt, továbbá, hogy államadóssági kötvényeinknek, zálog leveleinknek, községi kötvényeinknek, vasúti és egyéb címleteinknek főpiaca a külföld volt. eléggé utal arra. hogy Magyarország nemzet közileg az úgynevezett „adós országok'" sorába tartozik és fizetési mérlegében a tőkeforgalomból származó egyenleg jelentékenyen passzív. A tőkebehozatal Magyarországon legnagyobb aranyokat az államkölcsönök felvételénél öltött. Ennélfogva a külföldre folyó legjelenté kenyebb tételt a magyar államadósság után a külföldnek fizetendő kamatok teszik. A magyar államadósság az 1914 július 28-iki állapot szerint 6.971,818.915 K át tett ki tőkeálladékban. Ez a háború előtt kelet kezett adósság 1923 április 1-én 7.922,383.403.49 koronára rúgott.-8 A trianoni békeszerződés 186. cikke szerint a háború előtt felvett államadósságok Magyarország és az utódállamok között a Jóvátételi Bizottság által megállapítandó kulcs arányában osztandók szét ; ez a kulcs Magyarországra nézve 45.733%-ban állapíttatván meg, az ezen kulcs szerint Magyarországra eső háború előtti államadósság szelvényszolgálatára előirányzott összegből a külföldre fizetendő kamatösszeg 33,213.160 korona aranyban.29 amely a fizetési mérlegbe állítandó tar tozás gyanánt. További passzív tétel még fizetési mérlegünkben az az évi járulék, amelyet a magyar szent korona országai az 1867 : XV. t.-c. 1. §-a, illetve az e tárgyban kötött és az 1908 : XVI. t.-c.-ben foglalt egyezmény első cikke értelmében Ausztria államadóssági kamatainak fedezésére fizetnek és amely cimen évenként 58,339.339 korona 52 fillér folyt Ausztriába Magyarországból. Tekintettel arra, hogy a trianoni békeszerződés 186. cikkéhez tartozó függelék értelmében ez a járulék cimletszerü adósságként veendő ennélfogva, a 45.733%-os kulcs alap ján a mai Magyarország terhére aranykoronában 104.010 K esik, amely tartozásként állitandó a fizetési mérlegbe. A háború után felvett állami tartozások még fennálló tőkeálla déka — a m. kir. pénzügyminisztérium kimutatása szerint30 — lisztbehozatal céljaira felvett 6%-os 1,685.835.61 dollárkölcsön és az angol kormány által a szállított lisztmennyiségnek a tengeren való szállítási költségeire előlegezett 6%-kai kamatozó 80.000 font sterling kölcsön : továbbá a nemzetközi segély-hitelnyujtó bizottságtól hadifogoly hazaszállítás céljaira felvett 200.000 font sterling. E kölcsönök kamatszükséglete 785.630 aranykorona. Ugyancsak passzív tétel fize28 Kállmj Tibor m. kir. pénzügyminiszter beadványa a jóvátételi bizottsághoz 1923. évi május hó í-én. (18. lap.) 29 U. o. 16. lap.' 3U Állami költségvetés t,z 1922 23. évre. Részletezés. I. tüzel. (94 s köv lapok. I Budapest, 1923. 34