Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

II. Fejezet. A volt ellenséges alattvalóknak román adósok ellen fennálló követelései behajtása és az előbbiek román hitelezőinek kielégítése. 37. §. A legutóbbi békeszerződések rendelkezései értelmében Nagyrománia területén lakó román vagy szövetséges adós, aki 1916 augusztus 14. előtti időből vagy a háború idejéből származó követeléssel tartozik valamely volt ellenséges ország alattvalójának, nem fizetheti ezt a tartozást ezen hitelezőnek, hanem azt le kell tennie az állam javára még pedig a F. H.-nál, mely a pénzügyminisztérium mellett áll fen : ezen követelések összegéből arányosan fognak kielégíttetni az ellenséges államok alattvalói kötelékébe tartozó adósok román hitelezői és ezek után az állam u háború idejében szenvedett káraiért. Az 1921. július 26. óta történt fizetések semmisek. 38. §. Minden az előbbi cikk rendelkezéseivel ellentétest n, a legutolsó békeszerződésnek életbeléptétől mai napig teljesített fizc tés jogilag semmis, azt az állam a békeszerződések kifejezett rendelkezései értelmében újból fogja követelni. 39. §. Minden román vagy szövetséges adós, aki a 37. §-ban emlilelt kategóriákba tartozik, köteles a F. H.-nál a jelen törvény kihirdetésétől számított 30 nap alatt az 1916 augusztus 14. fennálló tartozását bejelenteni. A tartozásokat abban a pénznemben kell bejelenteni és letétbe helyezni, amely kitűnik azon okiratból,-melyből a tartozás származik; csatolandók ezen okirat másolatai is. Ha pedig ilyen kikötés nincs, a tartozás abban a pénznemben jelentendő be és teendő le, amely a békeszerződésekben fel vau tüntetve. 40. §. Akik ezeket nem jelentik be, vagy ha bejelentik, nem tüntetik fel pontosan az 1916. aug. 14-én létező helyzet szerint, avagy ha ezen dátum után fizették be és nem jelentik be, az állam javára a tartozás megfizetésén felül a tartozás összegének 2ö-szorosát tevő pénzbirsággal büntetendők. 41. §. Nagy-Románia területének összes román honosai, akik a Romániával háborút viselt államok alattvalóinak 1916. aug. 14-ike előtti, vagy a megszállás idejéből való követelések hitelezői, kötelesek a jelen törvény kihirdetésétől számított két hónap alatt a behajtandó követeléseket bejelenteni. Az előző cikkekben meghatározott letétek eredményéből a hitelezők követeléseik arányában ki fognak elégíttetni. A maradék az államot illeti követelései számláján és hadikártalanitások fejében. Akik követeléseiket a fenti határidőben be nem jelentik, a kifizetésre vonatkozó jogokat elvesztik. 42. §. Az ellenséggel létesült jogügyletek semmisége, melyeket az 1917. december 9-i 1480, az 1916. aug. 14-i 2790, az 1918. december 8-i 3603, és az 1918. december 10-i 3616. számú törvényrendeletek ilyeneknek nyilvánítottak, ipso jure maga után vonja azt, hogy az a román, vagy szövetséges alattvaló, akinek javára a bíróságok ama jogügyleteket semmiseknek nyilvánították, visszatéríteni köteles az államnak az általa felvett árat, vagy összegeket. Az állam jogosult ezen összegeket onnan kezdve követelni, amint a román vagy szövetséges alattvaló visszakapja a maga tárgyát, vagy dolgát. A pénzügyminiszter jogosult ezeket az összegeket a végrehajtási törvény alapján s az ott meghatározott eljárás szerint behajtani. Ezen visszatérítések eszközlése végett a bíróságok azonnal a jelen törvény kihirdetése után beküldik azon Ítéletek másolatait, melyekkel ama jogügyleteket megsemmisítették. Az így összegyűjtött összegekből a hadikárosultaknak kártalanítások fognak adatni. ' 43. §. A jelen törvény rendelkezéseivel ellenkező minden törvényi és rendeleti rendelkezés hatályát veszti. 44. §. A jelen törvény életbeléptetése végett szabályrendelet fog készülni. (A törvény kihirdettetett 1923. június 12-én a hivatalos lap június 13-i számában.) 12