Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

Ha a társaság vagy társulat nem részvényekre van alapítva vagy ha nem ipari vagy kereskedelmi természetű, az állam az azon volt ellenséges alattvalóknak járó részt abban az állapotban adja el, melyben 1916. augusztus 14-én a könyvek és az alapító okirat 'Szerint voltak. 23. §. A tőzsdén vagy törvényszéken való eladásra vonatkozó fenti rendelkezések akkor is alkalmazandók, ha az ellenséges alattvalók jogai a románokéval vagy a szövetségesekéivel osztatlanul állanak fenn, de biztosan és- világosan meg vannak állapítva. Az állam a volt ellenséges alattvaló eme jogait eladja a tőzsdén, ha tőzsdei árfoymuk van, ha pedig nincs ily árfolyamuk, nyffVános árverés utján a pénzügyminiszter határozatában megjelölt törvényszéknél. Ha eme jogok nincsenek tisztába hozva, az állam megkeresést intéz a bírósághoz vagy az idegen alattvalóval és a többi társtulajdonossal vagy érdekelttel megtartandó kontradiktorius tárgyalás utján, tanácsüftsben állapítsa meg, esetleg egy ezen célra kinevezendő szakértő kinevezése utján, hogy miben áll a volt idegen alattvalónak a javakban, jogokban és érdekekben való részesedése. A törvényszéknek a felek megidézése utján hozott végzése a kihirdetéstől számított 15 nap alatt semmiségi panasszal támadható meg, de egyik bíróságnál síincs ellentmondásnak helye. Az ítélkezés sommásan, tanácsülésben és minden más ügyet megelőzőleg történik. Ha idegen állampolgár részesedése meg van állapítva, a további eljárás a jelen §. első bekezdésébeen foglalt rendelkezések szerint történik. 24. §. A likvidálási és eladási egész eljárás a jegyzői iroda utján, bélyeg és illeték nélkül történik. A bélyeg és illeték azonban a likvidálás befejeztekor az egész vételárból levonandó. 25. §. Az elnök eladási rendelvénye ellen harmadik személyek, kik valamely likvidálás alá kerülő javat, jogot vagy érdeket illető jogot érvényesíteni kívánnak, előterjesztéssel élhetnek. Az előterjesztés a törvényszékhez az elnöki rendelvénynek a törvényszék termében történt kifüggesztéstől számított 30 nap alatt adandó be. Ezen határidő eltelte után semmiféle előterjesztés nem tehető t»bbé. Az előterjesztésben a likvidáló törvényszék kerületében levő helyet kell, mint kötelező lakóhelyet kijelölni. Az előterjesztés és összes mellékletei a likvidáló törvényszéknél két példányban adandók be, melyek egyike 3 nap alatt a pénzügyminisztérium mellett működő F. H.-hoz küldendő. Az előterjesztéssel együtt csatolni kell részletes emlékiratot is két példányban, az előterjesztés indokaival együtt, úgyszintén minden iratot, melyre az előterjesztés alapittatik. A részletes emlékiratnak vagy iratoknak az előterjesztéssel egyidejüleges be nem nyújtása az előterjesztés megsemmisítését vonja maga után. A F. H. az előterjesztés és mellékletei vétele után azt megvizsgálja és véleményt ad, mely az állam részéne szolgál érdekei védelmében. Ha az államnak az előterjesztés megdöntésére más iratai is vannak, azokat sürgősen a törvényszékhez kell beterjeszteni. Az előterjesztési jog az ellenséges alattvalót is megilleti ; kifogásait a F. H.-hoz már akkor is beadhatja, mikor még a p. ü. min. likvidáló határozata nem hozatott meg vagy mikor még a F. H. nem adott véleményt. 26. §. Az előterjesztést az állammal kontradiktorius uton első* fokon a törvényszék tárgyalja, felebbezéssel az ítélőtáblához és semmiségi panaszszal a semmitőszékhez. Ellentmondásnak egyik fokon sincs helye. Az előterjesztés benyújtásával egyidejűleg ugy az előterjesztéssel élő magában az előterjesztésben, mint az állam külön az ítélkezés előtt előterjesztett beadványban kérheti ugy a törvényszéknél, mint az ítélőtáblán, hogy az első határozásra engedtessék meg a kihallgatásra való idézés vagy tanubizomyitás, de esetleg csak egyetlen halasztás engedélyeztetvén mindkét bizonyításra. Az esküvel való megkinálás vagy annak visszakinálása, uj okok felhozatala, uj iratok bemutatása, szakértők nevezése vagy kihallgatása, beavatkozás, viszontkereset az előterjesztési eljárásban nem engedhető meg. Az ítélkezés az iratok s a felek szóbeli előadása alapján történik. Mas törvényes okból való halasztás esetén a határnap 10 napnál nem lehet hosszabb és az összes felek, sőt az állam képviselőinek is tudo10