Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1-2. szám

SZEMLE általában nem érvényesíthetők. Ezt a szabályt nem lehet kijátszani azzal, hogy a hitelező követelését be nem jelenti. A 231. cikk alá eső követelés tehát be nem jelentése folytán elveszti a kereshetőségét. De még naturális obligatióként sem maradhat fenn, mert a 231. §. kizárja a követelésnek clearingen kívüli teljesíthetőségét. A 231. cikk alá eső követelés elvileg a vegyes döntőbíróság elé tartozik (231. függ. 16. §.), de oda csak akkor kerülhet, ha kellő időben történt bejelentés folytán a Felülvizsgáló Hivatalok már foglalkozhattak vele. Azzal, hogy a követelést elkésve jelentik be, az nem változhatik át olyanná, amely „nem tartozik a 231. cikkben megjelölt követelések közé" (függ. 16. §.) és tehát e cimen nem lehet utóbb a rendes bíróság előtt perelni. A követelést tehát csak ugy lehetne rendes bíróság elé vinni, ha a Hitelező Hivatal a 231. függ. 25. §-ának megfelelő bizonyítványt állítja ki a hitelezőnek. Ezt azonban a Hivatal csak ugy adhatja ki, ha a követelést nála „szabályszerűen" bejelentették, ami mindenesetre a kellő időben történt bejelentést is feltételezi (ugyanígy Gidel—Barrault Komm. 132. í.). A Vdb. elé pedig szintén nem lehet vinni a 231. cikkben megjelölt követelést, a Bsz. 239. II. b. alapján sem, miért az ily követelés tekintetében csak a 231. függ. 16. §-beli eljárásnak van helye. (Petrolunion-eset, német-belga Vdb. 52. sz. Rec. II. 2. ].). Mindezek szerint, ha a hitelező az elkésve bejelentett követelést bármely bíróság előtt perelni akarná, ennek nemcsak pergátló kifogás állana útjában, hanem az az érdemi kifogás is, hogy a követelést ai clearingben keltett volna érvényesíteni és az kellő időben való bejelentés hiányában elenyészett. Sőt ennélfogva a hitelező állam a követelés összegét a hitelezőnek a liquidációs jövedelmekből sem folyósíthatja. (232—233. függ. 4. §.), A kifejtettek ellenére a francia Office már ismételten állított ki ar elkésve jelentkező hitelezőnek a függ. 25. §. szerinti bizonyítványt. Ez az eljárás Schmitz meggyőző kifejtése szerint, nemcsak a Bsz. világos rendelkezéseivel, hanem a francia kommentárban foglalt értelmezésükkel is ellentétben áll és odavezethet, hogy a hitelező, adósával összejátszva, kivonhatná magát a clearing-eljárás alól, ami a clearing-rendszer közjogias felépítésének is ellentmond. — Minthogy azoban a francia hitelező követelését a Code civil 14. art. alapján rendszerint francia bíróság előtt fogja perlelhetnk nagyon kérdéses, hogy az Office állásfoglalásával szemben a volt ellenséges adós sikerrel fog-e védekezhetni ? / A HÁGAI NEMZETKÖZI JOGI AKADÉMIA. („Académie de Droit international de la Haye.") A nemzetközi éleinek ma nap-nap után jelentkező, annyira szines kaleidoszkopszerü jelenségei mellett nem térhetünk hallgatással napirendre a működését a nyári hónapokban (f. évi július 14-én) megkezdett s rövid idővel ezelőtt (szeptember 1-én) befejezett hágai nemzeitközi jogi akadémia felett. A nemzetközi jog intenzivebb müvelése és ennek alapján az általános nemzetközi jogi műveltség terjesztése : a nemzetközi béke egyik elsőrangú tényezője. Sajnos, ezen belátásnak ideje csak megkésetten kezd derengeni — nyugoti kultúránk haldoklási periódusában. A nemzetközi jogi akadémia létesítésének a gondolata igaz, hogy régebbi keletű; de testet öltve működését mégis csak ebben az. évben kezdhette meg. Figyelmen kívül hagyva a tisztán állami alapítású nemzetközi jogi akadémiákat, mint amilyenek voltak a XVIII. század folyamán létesített párisi, strasszburgi, göttingai stb. intézetek, egy kimondottan internacionális jellegű nemzetközi jogakadémia eszméjét legelőbb a neves götitingai kriminalista és nemzetközi jogász, Bor propagálta. Elgondolása szerint ez inkább gyakorlati célkitűzésű lett volna : nemzetközi vitás kérdésekben véleményező szerv és ezzel a nemzetközi viszályok békés elintézésének 22