Békejog és békegazdaság, 1923-1924 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 5-7. szám

SZEMLE takaróponyvával fedve kell-e szállítani, elsősorban a N. E., ha ez hallgat, a közvetlen díjszabás, ha ilyen nincs vagy nem rendelkezik, a feladási állomás joga dönl, az et/ész utat illetóler/. Ezzel ugyanis az útközben való átrakásnak veszi elejét, a T. (14. c.) A vámkezelést az uj 15. c. szerint az eddigi 10. c. szabályai szerint végzi a vasút. Uj toldás az, hogy a vasút, ha a (eladó meg nem engedett vám stb. kezelési eljárást irt elő, ugy jár el, ahogy azt a feladó érdekében legmegfelelőbbnek tartja és eljárásáról a feladót értesíti. A rendeltetési állomáson történő kezelést illetőleg az eddiginél világosabb szövegezéssel jut kifeji zésré, hogy a vasút mikor járhat el, nevezetesen, hogy a fuvarlevél kiváltása után már nem járhat el. (Vége köv.) Dr. Neumann Károly. HZEULE / NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI MEGÁLLAPODÁSOK. Gazdasági újjáépítésünk programmjának egyik sürgős követelménye ama számtalan függő pénzügyi és gazdasági kérdés megoldása, amelyeket a békeszerződés támasztott, egvrészt a szomszédos államokhoz, másrészt a győztes nagyhatalmakhoz való viszonylatunkban. Minden ilyen függő kérdés egv-egv nyitott seb, amelyen át lassan elvérzik az ország életereje. \zért örömmel üdvözöljük a nemzetközi pénzügyi megállapodásoknak azt a sorozatát, amelyet a kormány az u. n. szanálási akcióval kapcsolatosan a nemzetgvülés elé terjesztett. Általános, a magánérdekeltségre is kiterjedő jelentőségükkel kiemelkednek ezek közül az Olaszországgal és Csehszlovákiával kötött cgvezménvek. amelyeknek szövegét a mellékletben közöljük, s amelyeket külön cikkekben fogunk tüzetesen méltatni. Időközben hasonló egyezmények jöttek létre Romániával is, amelyek még nincsenek hivatalosan közrebocsájtva, mig Jugoszláviával a tárgyalások most vannak folyamatban. Az államháztartás pénzügyi egyensúlyának helyreállítását segíti elő, és igy elsősorban állampénzügyi jelentőségű ezeken kivül az a szerződés, amelyet a magvar állam a francia hitelezőkkel szemben fennálló magvar tartozások tekintetében engedett fizetési halasztás tárgyában Parisban 1923. december 21-én kötött és a 423. számú becikkelyező törvényjavaslat keretében terjesztett a nemzetgyűlés elé. Ezt az egyezményt, minthogy a gazdasági szakköröket részleteiben kevésbbé érdekli, csak nagy vonásokban ismertetjük. Az uj egvezménv célja, hogv mind a trianoni szerződésnek, mind pedig az 1922. XXVIII. t.-cikkbe iktatott francia-magyar cgvezménvek súlyos határozmányai a magyar állam és a magyar adósok javára enyhiltessenek. A magyar állam az uj szerződés értelmében a trianoni szerződésből eredő tartozásaira fizetési halasztás kedvezményében részesül. Ez a moratórium abban áll, hogy a magyar kormány a francia hitelezők tartozásai fedezésére 6K> %-os állami kötvényeket fog kibocsátani és pedig két csoportban. Az első csoportba tartoznak Budapest Székesfővárosnak az 1911. évi 4%-os kötvényeken alapuló hátralékos szelvénytartozásai, valamint a Magyar Jelzálog Hitelbanknak, öt nagv párisi pénzintézettel szemben fennálló tőke- és kamattartozásai, a második csoporlba pedig a trianoni szerződés alapján fennálló összes egyéb tartozások. A kötvények ezen második csoportja szükség esetén abból a célból lesz kibocsátandó, hogy azok felhasználásával legyenek rendezhetők a magyar honosok elleni francia követelések, amelyek a clearing eljárás során állapitatnak meg. A kötvények francia tulajdonosai a szerződés rendelkezéseinek végrehajtása érdekében magánjogi társasággá alakulnak (Société Civile), amely hivatva lesz a kötvénybirtokosokat képviselni. A kibocsátandó kötvények törlesztése csak akkor venné kezdetét, ha Magyarország már eleget tett a trianoni Bsz-böl folyó jóvátételi kötelezettségé90