Békejog és békegazdaság, 1922-1923 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2. szám

ELSZAKADT TERÜLETEK ÉS PEREK ELSZAKADT TERÜLETEK ÉS A FOLYAMATBAN LÉVŐ PEREK. A) A trianoni békeszerződés 237. és 240. cikkei a magyar biróság Ítéletével szemben jogot adnak a vegyes döntőbiróságnak ahhoz, hogy az ítélet folytán kárt szenvedett ellenséges fél részére kártéritésl megállapítsanak vagy az in integrum restitutiót elrendeljék. De a békeszerződés nem szabályozza azt a kérdést, hogy mi történjék a magyar biróság előtt folyamatba tett és még jogerősen be nem fejezett perekben, ha a felek valamelyike a békeszerződés folytán valamely utódállam honosává lett. vagy ha valamely alsóbiróság székhelye az utódállamhoz csatoltatott ? Kuhbier ezt a kérdést a „Juristische Wochenschrift" 1920. évi 588. és következő lapjain ,,Die Wirkung der Gebietsabtretungen auf anhángige Zivilprozesse" cim alatt tárgyalja. Fejtegetései lényegben a következők : a) Nincs elvi akadálya annak, hogy az állam az olyan személyek ügyeiben bíráskodjék, akik nincsenek az ő államhatalmának alávetve. Lásd a Pp. illetékességi szabályait. Sem a peres felek belföldi honossága vagy lakhelye, sem az alperesi vagyon ittléte nem okvetlenül szükséges. Közömbös, hogy a vitás magánjogi jogviszony hol keletkezett, illetve hol teljesítendő ; és az sem szükséges, hogy a belföldi biróság ítélete a külállamban hatályos és végrehajtható legyen. (Ez a magyar Pp. szerint is áll : igy a könyvkivonati és a megtorlásos illetékesség — 32 és 46. §. — a külföldi alperessel szemben alkalmazható, anélkül, hogy a Kuhbier által felsorolt előfeltételek valamelyike megki\ ántatnék: és a 45. §-ban szabályozott alávetés alapján a magyar biróság akkor is eljárhat, ha mindkét fél külföldön lakó idegen állampolgár.) b) Az elszakadás a már igénybe vett joghatóságon nem változtat. Ha például a kárt okozó cselekmény a belföldön, oly területen történt, amely a békeszerződés folytán utóbb elszakadt, de annak a bíróságnak székhelye, amelynél a per a kártétel helye szerinti illetékesség alapján (magyar Pp. 37. §.) folyamatba tétetett, nem szakad el, — ez a biróság továbbra is illetékes marad. Mert a birói joghatóság kérdése független a belföldi anyagi jogszabályok alkalmazhatóságától, de ezek alkalmazhatóságát az elszakadás különben sem (?) szünteti meg. Továbbá : mert az állammal szemben a jogvédelemre irányuló közjogi igényt, ha egyszer joghatályosan érvényesült, a körülmények utólagos változása meg nem szünteti. így : ha a belföldi biróság a külföldi alperessel szemben valamely alperesi vagyontárgynak a belföl-. dön léte (magyar Pp. 27. §.) alapján a keresetindításkor illetékes volt. ez az illetékesség nem szűnik meg annak következtében, hogy a kérdéses vagyontárgy a per folyamán külföldre kerül. Az illetékesség tekintetében, tehát az ennek előfeltételéül szolgáló birói joghatóság tekintetében is. általában (magyar Pp. 49. •§.) a keresetindítás időpontja mérvadó. c) Belföldiek között belföldön 'keletkezett perben az elsőbiróság Ítéletet hozott. A fellebbezési eljárás folyamán az elsőbiróság székhelye a békeszerződés folytán elszakadt, de elszakadt a felperes lakóhelye is. és a felperes külföldi honossá vált Kuhbier szerint a belföldi fellebbezési biróság joghatósága továbbra is megmarad : mert a német Pp. 263. §. 2. pontja szerint a perbíróság illetékességét az azt megalapító körülmények változása nem érinti (v. ö. magyar Pp. 49. §.) és mert ez 43