Békejog és békegazdaság, 1922-1923 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám

Az egyezkedésekre vonatkozólag eddig kibocsátót! 40.489/1921. XVIII. <•., Í10JIÖO/1921. XVIII. c. és 3633/1921. XVIII. c. számú pénzügyminiszteri hirdetményekben (megjelentek a Budapesti Közlöny 1921. évi április hó 15-iki, 1921. évi szeptember hó 13-iki, illetve 1922. évi február hó 7-iki számaiban | ismételten rámutattam azokra az okokra, amelyek az egyességek létesítését annyira kívánatossá teszik. Figyelmeztetem ezért az érdekelteket, hogy tallózásaiknak egyes.ség utján való rendezésére kínálkozó ezt az alkalmat sajál jól felfogott érdekükben el ne mulasszák. Budapest, 1922. évi július hó 15-én. 4. HIRDETMÉNY a békeszerződés 231. cikke alá eső magyar tartozásokra nézve 1921 december hó 20-án kötött magyar-brit egyezmény szerint létesíthető egyességek kellékeiről. (Bp. Közi. 1922. szeptember 3.). Az 1921 december hó 20-án kell magyar-brit egyezmény*) alkalmazásánál eddigelé a magyár adós tartozásának közvetlen kiegyenlítésére irányuló egyesség jogérvénvességének elengedhetetlen előfeltétele volt, hogy az adós a tartozást a brit hitelező által igényelt összegben vagyis a maga egészében ismerje el. Ez a megoldás sok esetben megnehezítette a magyar adós részére a tartozás egyességi rendezését, mert azzal a veszéllyel járt. hogy az adós az egyesség szükséges kettős jóváhagyásának megtagadása esetében elismerő nyilatkozata alapján a tartozásnak oly részééit is felelős marad, amelyre nézve alapos kifogásai lehetnek. Avégből, hogy az egyességi rendezés mennél szélesebb körre legyen kiterjeszthető, a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalnak sikerült a brit Kiegyenlítő Hivatallal oly értelmű megállapodást létesítenie, hogy a jövőben az egyesség jóváhagyásának ne legyen akadálya az a körülmény, hogy a magyar adós az egyességiteg rendezendő tartozás egy részét nem ismeri el. Ehhez képest a fentemlitett magyar-brit egyezmény alkalmazásáról szóló hirdetményünknek (Budapesti Közlöny 1922 június 11.) az egyességek kellékeit lárgyazó 2. pontja következőleg módosul : ..2. Ha a felek közvetlen érintkezésük során a tartozás közvetlen kiegyenlítését célzó egyességben állapodnak meg, ez az egyesség csak abban az esetbeit válhatik jogérvényessé; ha a magyar adós a magyar Kiegyenlítő Hivatal részéről hozzá megküldött kérdőív vétele után a tartozásnak legalább egy részét brit pénznemben elismeri és ha az egyességet ugy a magyar, mint a brit Kiegyenlítő Hivatal jóváhagyja. Ha az egyezkedő magyar adós a tartozásból csak annyi] ismer el, amennyi nézete szerint a hitelezőnek jár, a tartozás el nem ismert részére nézve kellően megokolt kifogást kell négy példányban előterjesztenie. Ily esetben az egész követelésre kiterjedő egyességnek a magyar és a brit hivatal részéről történt jóváhagyása után a követelésnek el nem ismert része visszautasilottnak fog tekintetni." A fenti rendelkezések nem érintik a brit területeken lefoglalt magyar vagyontárgyaknak egyességeknél való felhasználásáról szóló hirdetményünk (Budapesti Közlöny 1922 június 25.**) 1. pontjában foglalt azt a szabályt, hogy a felhasználható és e célból felszabadítandó vagyontárgy értéke az illető esetben a magyar adós részéről tényleg elismert tartozási töke- és kamalösszekhez igazodik. Ha tehát például a magyar adós ellen bejelentett brit követelés tőkében 100 fontot és kamatokban 30 fontot lesz ki és az adós az egyesség előterjesztése idejében tartozásából csupán 50 font tőkét ismert el, akkor a felhasználható és e célból felszabadítandó vagyontárgy értéke legfeljebb 7 i. 10 shilling lehel, mert 7 £ 10 sh. (150 sh.) ugy viszonylik az 50 £-hoz (1000 shillinghez), mint a 3 a 20-hoz. Ellenben, ha az adós elismeri a 130 fontnyi teljes .tőke- és kamatkövetelést, ugy a felhasználható és e célból felszabadítandó vagyontárgy értéke 19 £ 10 shillingre emelkedhelik. Budapest, 1922. évi szeptember hó 3. *) Békejog I. évf mell. 5—0. füz. 33. sz. *) Békejog I. évf. mell. 10. füz. 57. sz. 4