Békejog és békegazdaság, 1922-1923 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám

A GÉNUAI KONFERENCIA \J A GÉNUAI GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI X KONFERENCIA* TÁRGYALÁSI ANYAGA ÉS HATÁROZATAI A folyó évi április 10-től május 19-ig tartott génuai konferencia anyaggyüjt£ menyét a német birodalmi külügyminisztérium „Fehérkönyv" alakjában a-birodalmi gyűlés elé terjesztette. (1920—22. birod. gyűl. irományok Ni. 4378.) Ebből az anyaggyüjteményből közöljük az általános érdekű előterjesztéseket és bizottsági határozatokat A tárgyalás alapja az Egyesült Szövetséges Hatalmaknak Cannesban tartott előértekezletén hozóit határozata volt. A konferencia érdemlegesen négy bizottságban dolgozott, amelyek közül az első a politikai, a második a pénzügyi, a harmadik a gazdasági, a negyedik a közlekedési kérdéseket tárgyalta. A 2—4. bizottság az u. n. londoni memorandumot vette tárgyalási alapul, melyet a meghívó hatalmak szakértői állítottak össze. Ehhez képest a határozatok közlése előtt a cannes-i rezoluciót (I.) és a londoni memorandumot (II.), utóbbit az Oroszországra vonatkozó részek elhagyásával) bocsátjuk előre. I. A cannes-i resolutio (1922 január 6.)A konferencián résztvevő Szövetséges Hatalmak egyhangúlag azon a véleményen vannak, hogy március hó első napjaira össze kell hivni az összes európai államok képviselőit egy konferenciára, beleértve Németországot. Ausztriát, Magyarországot, Bvdgáriát és Oroszországot is és ez a konferencia tárgyalja le a gazdasági és pénzügyi kérdéseket. A hatalmak nézete szerint egy ilyen konferencia jelentős lépést jelentene Közép- és Keleteurópa gazdasági újjáépítése felé. Szükséges e célból, hogy lehetőleg a résztvevő országok miniszterelnökei képviseljék államukat, hogy a konferencia által elfogadott javaslatok mielőbb megvalósulhassanak. A Szövetséges Hatalmak felfogása szerint az európai nemzetközi kereskedelem megújulása és az összes országok gazdasági erőforrásainak kifejlesztése szükséges ahhoz, hogy a termelés növelhető és az európai népek szenvedései enyhíthetők legyenek. A legnagyobb államok közös erőfeszítése adhatja csak Európának vissza a ma hiány/ó életképességei. Ez a közös igyekezet ki kell hogy terjedjen a nemzetközi kereskedelem összes akadályainak megszüntetésére, tehát messzemenő hitelek megadását kell elérnie a leggyengébb országok részére. Mindenkinek közre kell működnie a rendes termeléshez szükséges előfeltételek megteremtésére. A szö\etséges hatalmak azon a nézeten vannak, hogy a fenti célok megvalósítására irányuló hathatós tevékenységnek elengedhetetlen alapfeltételeit a következőkben lehet megállapítani : I. Egyik országnak sincs joga arra, hogy egy másik országnak megszabja azokat az elveket, amelyek szerint a saját területén gazdasági életét és közigazgatását berendezi Mindegyik ország saját maga választja meg azt a rendszert, amelyet alkalmazni kivan. II. Mégis külföldi tökének részvételére valamely ország újjáépítésében csak akkor lehet számítani, ha a tőkét nyújtó külföldiek teljes biztonságot kapnak arra nézve, hogy tulajdonukat és mindennemű jogaikat tiszteletben fogják tartani és hogy vállalataikhól származó nyereségeik felett teljes biztonságban rendelkezhetnek. III. A biztonság érzését elmen a vonatkozásban csak ugv lehet hely15