Békejog és békegazdaság, 1922-1923 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám

AZ ELSZÁSZ-LOTHARINGIAI MEGÁLLAPODÁSRÓL ellentét a győztes államok iurisdikciójával szemben támad. Legyőzött állam igazságszolgáltatási fentartása vagy éppen kizárólagossága nem ok arra., hogy a döntő vegyesbiráskodás ne aJkalmaztassék (V. ö 239. cikk). Ez a győztes hatalmak háborús pszichózisának egyik sajnálatos következménye. Ha azonban majd abból kibontakoznak, a nemzetközi vegyes döntőbíráskodásban rejlő alapgondolat a jövő számára is sikerre! lesz értékesíthető. A legnagyobb mértékben igazságtalan békeszerződések csak rövid életűek lehetnek, de ez a gondolat, hogy idegen polgároknak az állam ellen támadt igénye vagy különböző államokhoz tartozó állampolgároknak bizonyos nagyobb fontosságú vitái egymáskö/l az érdekelt államok bíróságai helyett egy nemzetközi szerv által biráltassanak el, nagyon gyakorlati, melyet a jogvédelem fokozása céljából normális nemzetközi viszonyok közt nagy haszonnal lehet továbbfejleszteni. », „ n \ J Magyary (jreza. /* A TRIAXOM BÉKESZERZŐDÉS X. RÉSZÉNEK AZ ELSZÁSZ-LOTBARINGIAIAKRA VALÓ ALKALMAZÁSA TÁRGYÁBAN KÖTÖTT MEGÁLLAPODÁSRÓL *) A trianoni békeszerződés nem tartalmaz oly rendelkezést, amelynek értelmében a békeszerződés határozmányai a magyar állampolgároknak az Elszász-Lotharingiában lakó francia állampolgárokkal szembeni jogviszonyaira is alkalmazandók lennének (miként azok pl. a versaillesi békeszerződés 72., 73. és 75. cikkeiben, valamint az osztrák kormánnyal az 1920 évben létesített egyezményben nyertek rendezést). Ezért a francia kormány kezdeményezésére a trianoni békeszerződés X. részének az Elszász-Lotharingiában lakó francia állampolgárokra való alkalmazása tárgyában a magyar kormány ugyanolyan megállapodást kötött, amilyent ebben a vonatkozásban az osztrák kormány már 1920. évben létesített ; a megállapodásban foglalt rendelkezéseket pedig — ugy mint annak idején a magyar-francia egyezmény rendelkezéseit is — még a ratifikációs okmányok kicserélése előtt, a Budapesti Közlönyben a folyó évi augusztus hó 30-án megjelent 7150/1922. ME. számú rendelettel életbeléptette. A Megállapodás értelmében a trianoni békeszerződés X. részének (gazdasági rendelkezések) III. és IV címeiben, valamint az 1921. évi január hó 31-én kötött magyar-francia egyezményben foglalt rendelkezések a Magyarországban lakó magyar és az Elszász-Lotharingiában lakó francia állampolgárok között fennálló s az említett rendelkezésekkel szabályozott jogviszonyokra is alkalmazást nyernek ; de azzal az eltéréssel, hogy az egyes gazdasági vonatkozások megállapításánál a békeszerződés szerint irányadó elválasztó haláridő t. i. ., a háború kitörésének időpontja" helyett a Németországgal kötött fegyverszünet időpontja, ,,1918. évi november hó 11-ike" lép. Az Elszász-Lotharingia és Magyarország közötti vonatkozásokban tehát a békeszerződés 231. cikke 1. pontja alá nem a háború előtl. *) Lásd a mellékleten 1. sz. a.