Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám

BÉKEJOG ÉS BÉKEGAZDASÁG noni békeszerződés hazánkra kényszeritett, meg kellett szakadni egy sereg jogi köteléknek ís, amelyek a szent-korona tagjait eddig egy állam polgáraivá foglalták össze. Ez az elszakítás erőszakosan, az érdekelt lakosság megkérdezése nélkül történt és igy a lelkek egységét, az erkölcsi, kulturális és gazdasági kapcsolatokat nem tudta megbontani. A gyakorlatban és jogi szempontból azonban mégis számolni kell azzal a helyzettel, hogy a földrajzilag, történetileg és gazdaságilag egységes magyar birodalom egyes részei idegen államok szuverénitása alá kerültek és az illető részek lakossága uj államok kenetében kénytelen megélhetést és érvényesülést keresni. A területátcsatolást magukban tartalmazó régebbi békeszerződések az állampolgársági kérdés rendezése céljából a gyakorlati követelményeknek megfelelően azt a szabályozási módot fejlesztették gyakorlattá, amely szerint az átcsatolt terület lakossága a békeszerződés hatályba léptével az uj állam polgárává válik, de jogában áll záros határidőn belül a régi állampolgárságot fentartani. Ez az u. n. opció teszi lehetővé az egyénnek azt az önrendelkezési jogát, hogy akarata ellenére ne legyen kénytelen idegen állam polgárává lenni : az opció gyakorlásával rendszerint egybekötött elköltözési kötelezettség, valamint egyéb gazdasági hátrányok természetesen azonban nagyon megfontolandóvá teszik, hogy nem helyesebb és célszerübb-e, ha az optálni jogosult az uj állam keretében mint valamely kisebbség tagja igyekszik nemzeti és faji sajátosságait — habár korlátozottabban — érvényesíteni. II. Az 1921. évi XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni békeszerződés állampolgársági rendelkezései (III. rész, 7. cim) nagyjában az eddigi nemzetközi gyakorlat alapján állnak, mégis azzal az eltéréssel, hogy az állampolgárság változásának alapjául nem az elszakított területen való állandó lakást, hanem az ott való községi illetőséget veszik. A 61. cikk szerint mindazok a személyek, akiknek illetősége oly területen van, amely ezelőtt a volt osztrák-magyar monarchiához tartozott, a magyar állampolgárság kizárásával annak az államnak állampolgárságát szerzik meg, amely az emiitett területen az állami főhatalmat jelenleg gyakorolja. Ez az általános szabály feltétlenül érvényesül azokra nézve, akiknek illetősége a Romániához, Olaszországhoz vagy Lengyelországhoz csatolt, továbbá az esetleg Ausztriához csatolandó területen van, akik tehát minden külön eljárás nélkül az uj államnak lesznek polgáraivá. Akiknek illetősége azonban a délszláv és a cseh-tót államhoz csatolt területen van és ezt az illetőséget csak 1910. január 1-je után szerezték meg, azok a délszláv, illetve cseh-tót állam polgárságát a 62. cikk értelmében csak az illető állam külön engedélyével nyerhetik el, egyébként pedig annak az államnak lesznek polgárai, amely az állami főhatalmat a megelőző illetékesség területén gyako39