Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám

az évi kantát a megtérítés napjáig Öt százalék tesz, járulékos költségek nélkül. c) A magyal' állampolgároknak francia állampolgárokkal széniben ezek részéről tengerentúli országokból credo nyersanyagok és árucikkek behozatala céljából nyújtott elfogad ványi hitelekből vagy biztosítékokból kifolyólag keletkezett tartozásainak rendezése a magas szerződő felek közt későbbi megegyezés tárgyát fogja alkotni, amely a jelen egyezmény és különösen a cikk a) pontja szellemében figyelembe fogja venni azokat a különlegesen súlyos következményeket, amelyek a magyar adósok ezen csoportjára nehezednek. <v. cikk. A koronákra szóló és az 1920. évi június hó 4-iki szerződés 231. cikkében tárgyalt tartozásokat a magyar hivatal a francia hivatalnál következő módon fogja rendezni : a) A korona-tartozásoknak névleges összeget s ez összeg után a 7. cikk b) pontja szerint számítandó kamatot az 1. cikkben megállapított határidő elteltét követő négy héten belül kell megfizetni, még pedig francia frankokban a francia franknak és a magyar koronának a zürichi tőzsdén a lizelés napját megelőző két hónap folyamán jegyzett átlagas árfolyamán számítva. b) A magyar állam a fentiek szerint visszafizetett összeg és az 11)20. évi június hó 4-iki szerződés 201. cikkének d) pontján alakuló valorizáció értelmében járó összeg közti különbözet jizetését egészben magára vállalja* önként értetik, hogy ez a kötelezettsége nem érinti a magyar állam visszkereseti igényét, amelyet saját alattvalóival szem-, ben fenntart. Az említett különbözei megfizetése kamatmentesen, frankokban, tizennyolc évi egyenlő részletekben történik, amelyek elseje jelen egyezmény aláírását követő hatodik év kezdetén lesz esedékes. Abból a célból, hogy a francia hivatal a magyar pénztérték esetlege^ javulása révén előnyhöz jusson, megegyezés áll fenn arra nézve, hogy az emiitett évi törlesztő részletek céljaira fordítandó korona-összeg a fizetés napján fennálló váltóárfolyamtól függetlenül, az esedékás évi törlesztő részlet frank-Összegének legalább tízszeresével lesz egyenlő. Az említett rendelkezés alkalmazásából az esedékes évi törlesztő i észleten tul frankokban netán mutatkozó felesleg a még igényelhető évi törlesztő részletek fokozatos csökkentésére szolgál, még pedig az utolsó részleten kezdve. Avégből, hogy a követelések e csoportja mobilizálható legyen, a magyar kormány kijelenti készségét, hogy a francia kormánnyal tárgyalásokba bocsátkozik a hivatalnak járó részletek forgatható értékpapír kibocsátása utján való cimletesilésc iránt. Abban az esetben, ha a magyar kormány valamelyik adós állampolgárával szemben az állam részérői átvállalt korona-különbözet fejében visszkeresetet érvényesítene és ha az adós egyébként francia hitelezőkkel barátságos megegyezést kötött, a magyar kormány köteles arról a francia hivatalt azonnal értesíteni. Ebben az esetben azok a francia hitelezők, akik barátságos megegyezést kötöttek, a francia hivatalnál kérhetik, hogy ezek a megegyezések semmiseknek és hatálytalanoknak tekintessenek. E kérelemnek a két hivatal megegyezés utján helyt fog adni, ha a magyar kormény visszkeresete az érdekelt felek által kötött barátságos megegyezés végrehajtását veszélyezteti. Abban az esetben, ha a hitelező kérelmének helyt adnak, a követeléséből még fennmaradó hátralékot a francia felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal által behajtandó és a szétosztandó összegek közé kell sorozni. 9. cikk. Valahányszor a magyar adós hivatal a hitelező hivatallal közölte, hogy valamelyik adós a jelen egyezmény 7. cikke értelmében őt terhelő évi törlesztő részlet megfizetését elmulasztotta, a francia hitelező hivatal jogosítva lesz arra, hogy a magyar adós az 1920. évi június 4-iki szerződés 1. része (gazdasági rendelkezések) III. címéhez tartozó 14