Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

DK. LERS VILMOS sek, amelyeket itt-ott behatóbb statisztikai adatok, sőt két térképmelléklet is kisér; végezetül pedig, 64 oldalnyi függeléket nyújt a szerző, mely a taglalt tárgyköréhez tartozó nemzetközi jogi okmányokból nyújt választékos töredékek formájában szemelvényeket nemzetközi szerződésekből, diplomáciai iratokból, katonai kiáltványokból, .slb. Szerző az előszóban mentegetőzik, hogy az anyaggyűjtés idejében az! éntente-forrásoktól, az 1(.)1<S. éyvégi fegyverletétel idejében pedig épen Pécsett el volt rekesztve még a magyar könyvtáraktól is. Mindazonáltal aránylag igen szép, bő anyagot ölelt fel szerzőnk; akinek igazán erős elmebeli álfogóképcsséggel sikerült a vajmi heterogén anyagot valahogyan rendszerben és áttekintésben összetartania, de így is nagyon nehéz az egész olvasmány, mert szerző túlságosan ambicionálta azt, hogy rengeteg tömegű forrás utalásokkal, illetőleg a tulíömötl jegyzetekbe helvezelt citátumokkal alátámassza összes állításail. — Két-három évtized előtt mi idősebbek magunk is sokat vétettünk a komplikált jegyzetekkel, és csekélységeknél is alkalmazott forrásutalások tömegével : az olvasóra nézve valósággal fárasztóvá tevén a vörös fonál megtarthatását ; kivált a köztörténelmi részeknél szembeötlő, hogy szerzőnk a jegyzetek rovatában mily sokszor esik a feleslegesen bő bizony itásba. A mű tagozata a következő : Egy ..Semlegesség és örök semlegesség" c. bevezető fejezvH taglalja a semlegesség alapfogalmait és a semlegesség jogkövetkezményeit, egy másik fejezet egyenkint felsorolja a semlegesített államo'kat és ecseteli jogállásukat (Svájc, Belgium, Luxemburg, Kongóállam), és ezt kövelőleg igyekszik a szerző a világháború hatását megmutatni a semlegesített államok jogi helyzetére és általában az „örök semlegesség"-re vonatkozóan. Egy harmadik fejezetben megmutatja a notórius semlegesített államok kapcsolatát a világháborúban szerepelt főhatalmakkal, és sorjában megvilágítja azt a területi szomszédosság, az etnográfiai érintkezés, a kulturális gravitáció és a történeti vonatkozások oldaláról. Ezután a negyedik fejezetben a semlegesített államok gazdasági függését mutatja be, amennyiben ez a világháborúban szi replő főhatalmak irányában fennforgott. Egy ötödik fejezetben sorra veszi Svájcot, Belgiumot és Luxemburgot, és kimutatja egvfelől a különállás és függetlenség hiányának hatásait korábbi időktől kezdve a világháborúig, másfelől az „érzelmi elhajlásokat" ;s vizsgálja az egyes semlegesített államoknál, amelyek szükségszerüleg elvi ingadozásokat és tényleges eltolódásokat vontaki volt maguk után. Egy végső, hatodik fejezetben melancholikus hangulatiban zárszemlét tart a semlegesített államok békefenntartó szerepének értéke felől, és néhány következtetést von le a jövőre nézve. De térjünk vissza a sorrend fonalán a nagy érdekességű műnek alapelveire, gondolatmenetére és néhány részletére is. A semlegesség fogalma szerinte „egy a nemzetközi jog kapcsolatába tartozó szuverén államnak azon jogállapotát jelzi, mely annak más két ilyen állam vagy áilamcsóport háborújában való részt nem vétele folytán áll elő". — Szerzőnk is tehát a negatív má230