Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

I)R. NEUMANN KÁROLY nok — és franciák birtokában levő hajók elosztásának feltételei tárgyalást nem igényelnek, mivel ezek jelenlegi birtokosaik kezében maradnak. Ellenben a többi hajókra vonatkozólag, amelyek a délszlávok és románok által Magyarországnak és Ausztriának, a csehek által Magyarországnak és a délszlávok által Bulgáriának véglegesen visszaadandók, meghatározta az átadás idejét és helyét és egyúttal megállapította, hogy az átadást nem késleltetheti ugyan egyik-másik államnak az az állítása, hogy a jármüvek tartozékain és berendezésein oly beruházások eszközöltettek, amelyek jelentékeny értéknövekedési képviselnek, a megállapítandó értéknövekedés azonban a beruházó javára megtérítendő lesz. A döntés e részének érezhető hiánya, hogy az ellenkező esetről nincs intézkedés, pedig a csehek által lefoglalt magyar jármüvek esetéhen ez az esel némelykor gyakorlati. Kétségtelennek tartjuk, hogv ily esetekben az ellenkövetelés érvényesítésének helye van ; ellenben ugy látszik nem minden érdekeit fél tekinti épp ily kétségtelennek azt, hogy az értéknövekedés és csökkenés meghatározása a döntőbíró hatáskörébe tartozik. Hozzáteszi döntése végén a bíró még azt, hogy hajlandó az eljárás egyszerűsítését célzó javaslatokat megfontolás tárgyává tenni azokban az esetekben, amidőn a mostani birtpkos által tulajdonosuknak visszaadandó jármüvek egy részét ez a tulajdonos harmadik vagy a visszaadó állam részére a 284. cikk 2. hekezdése alapján hozandó döntés értelmében a harmadik vagy a visszaadó állam részére annak forgalmi jogos- igénye címén köteles lesz átengedni. Ilyen például a délszlávok által elkobzott, de a cseheknek átadandó vagy a csehek kezében levő és nekünk jutó hajók esete. 2. A biró továbbá megállapítja, hogy azok a hajók, amelyeknek tulajdonosa olyan magyar állampolgár volt, aki most délszláv vagy román állampolgárrá lett, a Délszláv, illetőleg Román állam birtokában maradnak és azok a délszlávok kezében levő hajók, amelyeknek azelőtt magyar tulajdonosa román állampolgár lett, közvetlenül Romániának adandóV át a délszlávok állal. Nevezetes, hogy a biró ill nem lesz különbséget természetes és jogi személyek közt. Ez a rendelkezés különben egyes magyar érdekeli cégeket arra ösztönzőit, hogy hajóik megtartása körüli nehézségek elkerülése érdekéhen a Délszláv államban és Romániában önálló cégeket alapítottak a forma kedvéért. 3. A biró azután határidőt tűzött ki azoknak a hajóknak pontos bejelentésére, amelyeket egyik fél reklamál, de amelyeknek birtokát másik fél nem ismeri el, vagy amelyek valamelyik fél birtokában vannak, de tulajdonosuk ismeretlen. Ilyen esetek előfordultak, mert az elvett jármüvek cég jeleit a háborúban gyakran azonnal átfestették és a hajók egyéb ismérveit is olymódon változtatták meg, hogy azonosságukat nem lehet megállapítani. 4. A következő döntés arra vonatkozik., hogy kié az a néhány hajó, melyei egy trieszti társaság 1912-ben egy magyar társaságnak bérbe adott. A döntés ugy szól, hogy ezeknek a hajóknak az a része, amely a háború alatl a Központi Szállításvezetőség rendelkezése alatt állott, a többi ilyenmódon használt hajó sorsában osztozik, míg a magáncélra használt hajót a tíz évi bérleti idő lejárta után Magvarország köteles Olaszországnak visszaadni. A 216