Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

PERJOGI RENDELKEZÉSEK ÉS AZ ELSZAKÍTOTT TERÜLETEK 3. A fentebb L alatt kifejtett általános magyarázati elvekből is ugy a 239. cikk, mint pedig a 240. cikk megszorító értelmezése következik. Magyar szempontból különösen azért mutatkoznék veszélyesnek az ellenkező álláspont elfoglalása, mert a 239. cikk b) pontjának az elszakított részekkel szembeni relációkra való alkalmazása az illető ügyekben hozandó entente-birósági Ítéletek itteni végrehajthatóságát is maga után vonná (237. cikk, 1. bekezdése), amivel szemben a Vegyes Döntőbíróságok előtti orvoslás-kereshetés az eddigi tapasztatok után nagyon kétes remédiumnak mutatkozik ; amellett a 240. cikk kiterjesztő értelmezése mellett is a Vegyes Döntőbíróságok felülvizsgáló hatásköre csupán bizonyos békeszerzödésbeli rendelkezések betartásának ellenőrzésére terjedhetne ki. s az entente-biróságoknak egyéb jogszabályok alkalmazásával hozott, illetve az általános jogszabályok szerint elbírálandó ügyekben hozandó határozatai amúgy is megtámadhatatlanok volnának ! 4. Gyakorlatilag is egészen tűrhetetlen eredményekre vezetne é- képtelenül nehézkes helyzetet teremtene, ha a magyar és az elszakadó honosok közt 1921. július 26. előtt kötött minden ügyletből kifolyólag támadt jogvita a magyar bíróságok hatásköréből ki volna zárva. A magyar s a régi entente-honoso'í. közti magánjogi viszonyok aránylag nem túlságosan számosak s rendszerint csak a nemzetközi érintkezésben résztvett gazdasági alanyokat érdeklik. Tekintettel azonban arra, hogy Csonka-Magvarország lakosainak nagyrésze az elszakított területen bírt községi illetőséggel s így a trianoni szerzödé> folytán ipso jure entente-honossá vált (amivel szemben a magyar honosságnak opció utján történő visszaszerzése vagv íentartása a békeszerződés VIII. cimében foglalt magánjogi és perjogi rendelkezések alkalmazásánál tekintetbe nem jöhet !), a gazdasági és magánélet legmindennaposabb ügyleteinek, a háziúr és lakója, az iparos és segédje, a gazda és cseléd, a kiskereskedő és vevője közti milliószámra menő jogügyieteknek egv igen tekintélyes része olyan, melyben az egyaránt itt lakó szerződő felek egyike a békeszerződés folytán ipso jure (..de plein droif. amit a 246. cikk hivatalos fordítása tévéin fordít ..jogérvényes'-nek) elszakadó honossá vált! S ha most az 1921. július 26. előtt létesült minden efajta szerződési jogviszonyból kifolyólag a cseh vagy román bíróságokhoz, vagv a Vegyes Döntőbírósághoz kellene az egyaránt Budapesten lakó feleknek fordulniok. ez olyan farce volna, amelyet még a trianoni szerződés sem intencionálhatott. 6. Kiemelendönek tartom, hogy a magyar bíróságok előtt jelenleg is számos per folyik, amely magyar és elszakadó honosok között 1921. július 26. előtt kötött ügvletekböl kifolvólag indult meg s eddig tudtunkkal egyetlen esetben sem állapították meg bíróságaink hatáskörük hiányát a békeszerződés 239. 209