Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

PERJOGI RENDELKEZÉSEK ÉS AZ ELSZAKÍTOTT TERÜLETEK mázasat. Ugyanis a 232. cikk kifejezetten kiterjeszkedik az elszakított területekre is. — minélfogva a 250. cikkben foglalt kifejezett kizárás nem a IV. cim subsidiarius alkalmazása ellen, banem a 232. cikk kifejezett intézkedése ellen irányai. Figyelembe véve továbbá a békeszerződés megszoritó értelmezésének alapvető s fent megindokolt elvét, — inkább azt a felfogást kell indokoltnak tartanunk, hogy az egyfelől a magyar vagy osztrák, másfelől az elszakadó (volt magy ar vagy osztrák, illetve bosnyák) honosok közötti jogviszonyok, amennyiben a VIII. cimben nem szabalyoztatnak. egyszerűen a nemzetközi magánjog elvei szerint alkalmazandó nemzeti jog értelmében birálandók el. — nem pedig a békeszerződés X. része korábbi cimeinek intézkedései szerint. Ezen megállapításunk természetesen a perjogi vonatkozásokra is kiterjed. II. A békeszerződésben foglalt legáltalánosabb perjogi intézkedés a 2o'J. cikk b) pont második bekezdésében foglalt az a szabály, amely szerint a békeszerződés életbelépése eiött entente-állampolgárok és magyar állampolgárok között kötött szerződésekre vonatkozólag felmerült mindennemű vitás kérdés a magyar bíróságok hatásköréből feltétlenül kivétetik. Az ily kérdések elsősorban csak az entente- vagy a semleges államok bíróságainak hatáskörébe tartoznak. — amennyiben pedig az ily államok törvényei szerint bíróságaik illetékessége valamely ügyre meg nem állapítható. — az ügy a Vegyes Döntőbíróság elé viendő. Az érdekelt entente-honosnak egyébként is jogában all a Vegyes Döntőbíróságok elé vinni az ügyet, amennyiben ezt hazája törvényei nem tiltják. E cikk szószerinti szövege a felületes szemlélet szempontjából a Vegyes Döntőbíróságok hatáskörét állítja előtérbe ; holott az említett rendelkezés imént kiemelt lényege az, hogy a magyar bíróságok hatásköre feltétlenül kizáratik, s elsősorban (sőt gyakorlatilag szinte kizárólag) az entente-biróságok kompetenciája állapittatik meg. Kérdés már most, hogy ezen rendelkezés az elszakadó (volt magyar vagy osztrák) honosokkal kötött szerződésekből eredő jogvitákra is vonatkozik-e. Nézetem szerint nem. és pedig a következő meggondolások alapján : 1. A grammatikai értelmezés szerint itt entente-állampolgárok és magyar állampolgárok között a békeszerződés életbelépése előli kötött szerződésekről van szó. Az elszakadó honosok csakis a békeszerződés életbelépésével vesztették el magyar honosságukat, — az illető magánjogi ügylet megkötésekor magyar honosok voltak. Ennélfogva a szakasz a szószerinti értelem szerint sem vonatkozhatik a velük kötött ügvletekre. miután ők a szerződés kötésekor nem voltak ententehonosok. 207