Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7-8. szám

PERJOGI RENDELKEZÉSEK ÉS AZ ELSZAKÍTOTT TERÜLETLK A német-franciái német-angol és osztrák-francia döntőbíróságok eddigi szórványos gyakorlata is igen szomorú példáját mutatja az erőszakos, kiterjesztő s egyoldalulag entente-érdekeket szolgáló interpretálásnak. Lehetséges azonban, hogy ott. ahol a legyőzött országok érdekei nem a nagyhatalmak közgazdaságának az erdekével, hanem csak a kisentente-államok érdekével fognak szembekerülni, tehát főleg az elszakitott területekkel szembeni relációkban, a Vegyes Döntöbiróságok elnökeinél inkább lehet elfogulatlanságot és igazságosságot remélni. ' Bármint álljon is e kérdés, s bármennyire is számolnunk kell a kedvezőtlenebb interpretáció lehetőségével, — ez a lehetőség semmi esetre sem lehet ok arra, hogy már eleve feladjuk a jogászi küzdelmet, s abban az aggodalomban, hogy amúgy is az entente érdeke fog érvényesülni, a legyőzött államok jogászai már eleve jogásziatlanul s az entente álláspontjának a szellemében magyarázzák a békeszerződés kétes rendelkezéseit. b) Az elszakított területekkel és az elszakadó honosokkal szembeni jogviszonyok megítélésénél elsősorban a következő további elvi kérdés igényel tisztázást. Az elszakított országrészekkel szembeni magánjogi viszonyokat szabályozó legfontosabb rendelkezések a békeszerződés X. része VIII. cimében foglaltatnak. Kérdés már most, hogy ezen szabályozás hézagai a nemzetközi magánjog és az annak értelmében alkalmazandó nemzeti jog altalános rendelkezései által töltendök-e ki. — avagy pedig a VIII. cim mellett a X. rész III—VII. cimei is kiegészítőlég, subsidiarius jogforrás gyanánt tekintetbe veendök-e. (Természetesen tárgytalan e kérdés azon esetekben, amikor a VIII. cim egyes rendelkezései kifejezetten vagy hallgatagon utalnak az előző címek egyik-másik meghatározott pontjára.) A felvetett kérdést illetően a következő szempontokat és érveket (amelyek száma természetesen szaporítható is volnál kívánom itt felhozni. A VIII. cim címzése és egyes rendelkezéseinek szövegezése azt a felfogást látszik támogatni, hogy a korábbi címekből mindaz, ami a VIII. címben kifejezetten nem záratik ki. az elszakadó honosok iránti relációkban is alkalmazandó. Ezt látszik támogatni a 254. cikkben foglalt az a szövegezés, hogy a III. cim rendelkezései, a 231. cikk d) pontja kivételével, nem alkalmazhatók a magyar és az elszakadó honosok közötti tartozásokra ; — amiből a contrario azt lehetne talán következtetni, hogy általában véve s elvileg az előző cimek rendelkezései ezen jogviszonyokra is kihatnak. Az ellenkező felfogás mellett szólnak azonban a következő momentumok : 1. A békeszerződés szövegezése és az egyes intézkedések rendszerbe szedése annyira pongyola, hogy a VIII. cim cimzé205