Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 5-6. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 13. Á francia-német vegyes döntőbíróság ÍV. osztálya 1921 augusztus 31-iki döntése a Dawiaskus -Hamah vasul r.-t. felperesnek a Bagdadi vasút r.-t; alperes elleni ügyében. (Elnök: Botclla.) Részletes indokolás : A bíróságnak az alperes, illetőleg a német kormány képviselője által emeli hatásköri kifogás dolgában kellett döntenie. A versaillesi Békeszerződés 304. cikk b) második bekezdése értelmében a vegyes választott bíróság hatáskörre] bir, hogy oly szerződésekből eredő vitás kérdésekben döntsön, laimélyek a Békeszerződés hatálybalépte előtt ..a szövetséges és társult hatalmak honosai" és a ..német honosok"" kö(zt köttettek meg. Az a szerződés, amely a perre okot adott, kétségtelenül a szerződés hatálybalépte elöli köttetett meg, ennek következtében a vegyes választott bíróság hatáskörét illetőleg egyedül azt a kérdési kellett eldönteni, hogy l. i. ez a Damaskus — Hamah vasúttársaság a „francia honosok"" köréhe tartozik-e és vájjon az a Bagdadi vasút r.-t. a ..német honosok"" köréhe tartozik-e. Ebből a szempontból a»zt kell kutatni, hogy milyen szabályok szerint határozandó meg a részvénytársaságok honossága. E tárgyban az elmélet és a jogtudomány több rendszert hozott javaslatba. Némelyek a társasai;' székhelye, mások a társaság megalakulásának helye, mások az üzlel gyakorlatának helye, végül mások azon érdekek uralma szerintj amelyek a társaságban képviselve voltak. Ez utóbbi Úgynevezett ellenőrzési rendszert a versaillesi Békeszerződés kifejezetten szentesilelte a 71. cikk első bekezdésében és a '297. cikk b) pont első bekezdésében ; a 74. cikk megadja a jogot a francia kormánynak, hogy a német honosoknak ElsassjLotharingiában levő javait visszatarthassa és liquidálhalja, a 297. cikk b) § első bekezdése pedig ugyanazt a jogot tartja fenn a szövetséges és társult hatalmaknak a némel honosoknak az ö területükön levő javaira nézve es a, némel honosokkal hasonló elbírálásban részesili a Németország állal ellenőrzött (controlées) társaságokat. Nem lehel ezzel szemben ellenvetni, hogy itten különleges és kivételes intézkedésekiöl van sző. amelyeknek hálálva, kizárólag azokra az előfeltételekre vonatkozik, amelyeket szem előtt tartanak. Ezért a Békeszerződés egyéb szak; szádban (276. szakasz c) §, 207. a) és e) és függelék 1. §), amelyekben sző van a társaságokról, nem volt szükséges honosságuknak a meghatározása, minthogy a társaságok itl nem jelennek meg mint jogok és kötelezettségek alanyai és a Békeszerződés a szövetséges és társult honosok érdekeit akarta megvédeni, mindazokban a társaságokbari, bármilyen legyen is honosságuk, amelyek kivételes háborús rendszabályokra adtak alkalmat Németország részéről, míg másrészt a 297. cikk b) és a 71. cikk értelmében lényeges volt annak megjelölése, hogy melyek voltak a németeknek tekintendő társaságok, mert a Békeszerződés kizárólag ezen a címen tartja fenn a szövetséges hatalmaknak, hogy az emliletl társaságok javait liquidálják. Azokban az cselekben tehát, amelyekben a Békeszerződés szövegezőinek a társaságok honossága világosan szemük, előtt lebegett, ezt az úgynevezett ellenőrzési elmélet alapján döntötték el és így ugyanazt az elméletet kell alkalmazni, mindannyiszor, valahányszor valamely társaság jogának gyakorlata valamely meghatározott nemzetiséghez való tartozástól függ. Néni is volna érthető, hogy ugyanaz a társaság egyszer n'é-mélnek tekintendő, — a 71. cikk és a 297. cikk b) pontja esetében — másszor pedig más nemzetiséghez tartozónak, sőt ellenkezőleg minden esetben egyöntetűen kell alkalmazni a Békeszerződésben foglalt ismérveket Teljesen megfelel léhát a Békeszerződés szellemének, hogy kevésbé a tiszta alakisághoz ragaszkodik, mint inkább a gazdasági élei megfogható valóságához és ennek következtében a társaság honosságát oly módon kell meghatározni, hogy több súlyt kell tulajdonítani az 69