Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 5-6. szám

kezeli magyar adósságok rendezése lárgyában 1921. évi január hó 31-én kötött egyezményben megállapított összes határidőkel ujai)]) hat hónappal meghosszabbítják. Erre az elhatározásra mind a két kormányt az a törekvés vezette, hogy az egyezmény tárgyát képező összes tartozások, a lehelőség szerint, ínagánégyességek utján rendeztessenek s az egyezkedésekre engedett határidő elteltével minél kevesebb oly magyar tartozás.maradjon lenn, melyet a két állam Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalai által kell összegszerüleg megállapítani és kiegyenlíteni. Mind a kél kormány ugyanis tudatában van annak, hogy az összeköttetések újbóli felvételét és további fentairtásál az érdekelt ügyfelek közös megegyezése leginkább előmozdítja és állampolgáraikat meg akarják kímélni a hivatalok közötti eljárás során felmerülő költségektől és egyél) nehézségektől. Az e tárgyban kibocsátott és egyidejűleg kihirdetett kormányrendelet 2. §-a módot nyújt azoknak a magyar adósoknak is, akik az egyezkedési tárgyalásokat meg nem kezdették meg, hogy ebben az irányban hitelezőikhez fordulhassanak, az egyezkedésekre engedett határidő pedig hát hónappal meghosszabbíttatván, minden érdekelt magyar adósnak kellő ideje van annak a kérdésnek a tisztázásához, hogy francia hitelezőjét hogyan képes kielégíteni. Nyomatékosan (elhívom ennélfogva a,z érdekelteket, hogy tartozásukat vagyoni viszonyaikhoz képesl barátságos utón rendezni igyekezzenek, ha pedig tárgyalásaik kellő eredményre nem vezetnének, kérjék ki a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal tanácsát és annak értelmében járjanak el. mert mihelyt valamely tartozás a Hivatalok rendezése alá kerül, mái csak a tartozás öszszegszerü fennállásának elismerésérő] lehel szó. engedmények ellenben a Hivatalok eljárása során mm igényelhetők és emellett ez az eljárás ugy az adósnak, mint a hitelezőnek is költséget okoz. Figyelmeztetem továbbá az érdekeli adósokat, hogy a békeszerződés értelmében az államok felelősek állampolgáraik ellenséges tallózásaiéit. A magyar adósoknak tehát számolniok kell azzal, hogy beigazolt tallózásukat, amennyiben azok a határidőn belül, vagyis a folyó évi augusztus hó 1-éig egyességi uton nem rendeztetnének, a magyar királyi Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal azonnal és a kamatokkal együtt fogja tőlük követelhetni. Elvárható, hogy az érdekelt adósok teljesítőképességük határáig mindent el fognak követni arra, hogy tartozásaikat magángyesség utján rendezzék. Budapest, 1922. évi február hó 4-én. Hirdetmény a magyar állampolgárok tulajdonát alkotó, de a szerb-horvát-szlovén állam felülbélyegzésével ellátott háború előtt kibocsátott magyar államadóssági címletekre vonatkozó adatok bejelentésére ujabb határidő megállapítása tárgyában., (Budapesti Közlöny 1922. jan. 29.) A Budapesti Közlöny 1921. évi november hó 8-án megjelent 240. számában közzétett 5169/1921. P. M. szánni hirdetményben felhivattak mindazok a magvar állampolgárok és jogi személvek, akiknek a háború előtt kibocsátott magyar államadóssági címletei a szerb-horvát-szlovén állam részéről az általa megszállva tar63