Békejog és békegazdaság, 1921-1922 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 5-6. szám

HAMKou SÖNKÖTVÉNYEK KÜLFÖLDÖK A trianoni állaiiiagerződés gazd..sági rendelkezéseiről a német értékpiacon csak 1921 márciusában szereztek részletesebb tudomást. Eddig az időpontig viiágzó piára volt a magyar hadikölcsön-kötvények és az utódállamok igyekeztek kötvényeiken, habár alacsony árakon, túladni; kihasználva a német piac tájékozatlanságát. Az igy kötött ügyletekre a békeszerződés rendelkezései kétségkívül befolyással vannak, a nehézség csak abban van, hogy az ilyen ügvletek megkötésekor a békeszerződés még nem lepett életbe, tehát nem volt jogszabálv. Minthogv azonban az ilyen ügvleteket a Treu és Glauben elvei szerint kell megitélni : az eladónak — előrelátva a szerződés életbeléptét — azzal mint fennálló joggal kellett volna számolnia. A vevő nem tartozott magának a békeszerződés rendelkezéseiről meggyőződést szerezni, mert abban bizhatott, hogy az eladó, mint kötvénybirtokos ezt már megtette. A szerződés megkötésekor már fenforgott a papirosnak függőben lévő törvénytelensége és ezért azi nem is lehet másként megitélni. mint az olyan ügyletet általában, amely érvénytelen papirosra nézve köttetett. Az. hogy a papiros alacsony áron cserélt gazdát, nem döntő körülmény, mert az alacsony árat nem a papiros semmissé válásának veszélye, hanem Magyarország fizetőképességének kedvezőtlen megítélése, a kamatláb kilátásba helyezett leszállítása és egyéb körülmények idézték elő. Nyilvánvaló ez abból is. hogy. amint a szerződés rendelkezései köztudomásúak ka váltak, minden olyan kötvény, amely a megjelöléshez szükséges bizonyitékokkal (..Stammbaum ) nem veit ellátva, elértéktelenedett. A legtöbb esetben különben a papiról: tulajdonképen nem is érvénytelenek hanem az eladó csak vonakodik a ..Stammbaum"-ot megszerezni. Ezért az eladót csak akkor nem kellene kötelezni annak megszerzésére, amikor a papirosok kifejezetten ..Stammbaum" nélkül adatnak el. vagy ilyen eladásra a körülmény ékből következtetni lehet. Xem lehet ezzel szemben felhozni, hogy az ertékpapiros eladója a papiros szolgáltatásával mindent megtett, amire kötelezve volt, mert ó a Treu und (ilauben alapján köteles mindent megtenni, hogy a vevőt a papirosban megtestesített jog gyakorlásához segítse. Ugyanarra az eredményre vezet — Xussbaum szerint — egy másik megfontolás is. Ha az eladó a volt osztrák-magyar monarchia területén lakott és a német vevő részére való elidegenítés a béke megkötése után történt: erős vélelem szól amellett, hogy a papirosok 1920 június 4-én valamelyik utódallam polgárának tulajdonában állottak. Abból kell tehát kiindulni, hogy az eladó, hacsak ezt a vélelmet a megjelölés lehetővétételével meg nem cáfolja, nem teljesített. Ha ez a cáfolat be nem következik, a vevő arra az álláspontra helvezkedhetik. hogy neki jogérvényes érték papirost nem szállítottak. Eddig a Xussbaum okfejtése, amelyet a német és osztrák ptkekre való sürü hivatkozással is igyekszik alátámasztani. Mégis ugv érezzük, hogy ez az okfejtés nem állja ki a kritikát, nem különösen azért, mert az értékpiac értékeléseinek az okait sohasem lehet kimerítően felsorolni. Csak feltevés, hogy a magyar hadikölcsön-kötvényeknek csupán azért tulajdonított a német piac 189