Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 4. szám - Az épületátalakítással és légoltalmi óvóhelyek létesítésével kapcsolatban engedélyezhető adókedvezmények

64 Joggyakorlat INDOKOK: i I. Az 1940:XXII. t.-c. 21. §. (8) bekezdésében a i jutalékkövetelések 3o/o-ában megállapított általános kereseti adót a kereskedelmi ügyletek kötésévei vagy közvetítésével iparszerűleg foglalkozó ügynökök kör telesek fizetni, mégpedig a jutalékkövetclésükből való levonás tűrése útján. Az 1875:XXXVII. t.-c. (kereskedelmi törvény) 262. §-a értelmében az ingatlanok tekintetében keletkezelt szerződések kereskedelmi ügyleteknek nem tekintetnek. Panaszosok megbízója: az É. P. parcellázási korlátolt felelősségű társaság, amelynek részére végzett tevékenységük — panaszbeli előadásuk szerint — abban állott, hogy a parcellákra vételi ajánlatokat szereztek, vagyis ingatlanokra vonatkozó ügyleteket közvetítettek. Ezeknél az ügyleteknél eladó félként a inevezett korlátolt felelősségű társaság — tehát az 1930:V. t.-c. 1. §-a szerint kereskedelmi társaság s így az 1875:XXXV1I. t.-c. 4. §ra értelmében kereskedő — jelentkezik ugyan, mégsem válnak ezek az ügyletek az utóbb hivatkozott törvény 260. §-ában foglalt ama (jogszabály figyelembe vétele mellett sem kereskedelmi ügyletekké, me&y szerint a kereskedő üzletének folytatásához tartozó ügyletek kereskedelmi ügyleteknek tekintetnekj mert az ez után következő, fentebb idézett 262. §. nyílván tárgyi értelemben, személyi vonatkozásokra tekintet nélkül tagadja meg az ingatlanokat illetően kötött szerződésektői a kereskedelmi jelleget. De a .panaszosok részérői sem .állapítható meg a jelen esetben kereskedelmi ügyletek fennforgsáa, mert a már többízben említett 282. §-ból, nemkülönben a fentebb kifejtettekből következik, hogy ingatlanok adásvételének közvetítése sem minősülhet kereskedelmi ügyletnek. Minthogy, ezek szerint panaszosok nem kereskedelmi, hanem ingatlanokra vonatkozó ügyletek közvetítésével foglalkoznak, az e foglalkozásuk utáni általános kereseti adóra nézve az előrebocsátoít okfejtésnek megfelelően, nem az 1940.XXII. t.-c. 21. §. (8) bekezdésében szabályozott, hanem a rendes igljárás szabályai szerint kötelesek leróni. Helyesen történt tehát ez utóbbi szalbályok szerint az általános kereseti adó kivetése, miért is s minthogy panaszosok az összegszerűséget nem kifogásolják, az ily módon "foganatosított kivetést támadó panasznak helyet adni nem lehetett. (M. kir. Közigazgatási Bíróság, 1370/1913. P. szám.) Alkalmazottak kereseti adója. K. H. '0. 36. §. 30. A háztulajdonosnak a házfelügyelő járandóságai után kivetett íüjkalinazoííi kereseti adóért való szavatossága korlátlanul, tehát akkori is fennáll, ha a házfelügyelő a tulajdonostól készpénzilletményt nem élvez, ha tehát a háztulajdonos részéről adott szolgáltatás csak fakás használatából áll. INDOKOK: ! Panaszos sérelmesnek tartja, hogy házfelügyelőjének jövedelme után kivetett alkalmazotti kereseti adó ternére — mint háztulajdonos terhére — írták elő. A sérelmezett határozatban felhívott KHO. 36. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az alkalmazottak kereseti adóját az adóköteles jövedelméből szavatosság mellett a munkaadó vonja le amiből a panaszos szerint következik, hogy a vezérszó a (levonás és nem a szavatosság. Egyébként is a .háztulajdonos ré-