Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 4. szám - Az épületátalakítással és légoltalmi óvóhelyek létesítésével kapcsolatban engedélyezhető adókedvezmények

62 védelme, meri az az államkincstárt illeti mqg s így ;a közjóléti szövetkezelek addig is, amíg ezekéi a nyereségekel az államkincstár javára be kell fizetniük, azokat külön tartoznak kezelni. Ehhez képest az egyöntetű eljárás bizlosílása céljából meghagyom a pénzügyigazgatóságnakv intézkedjék az iránt, hogy az 1942:XV. ij-c. alapján igénybe veit 5 holdon aluli és nyilvános pályázaton eladóit zsidóine;atlanok értékesítéséből származó többleteket, mintbogy azok nem a közjóléti szövetkeze lek nyereségei, a kivető hatóság társulati adó a'á iie vonja, illetőleg a 2050/1932. M. E. számú rendelet 13. §-a alapján fizetendő külön jövedelemadó alapjaiínak megállapítása során levonandó összegként vegye számításba. A Szövetkezet tartozik azonban ezeket a többleteket az államkincstár számlája javára írni és ennek a hitelezői számiának minden változásáról áz (adóbevallásban évente elszámolni. (98.432/1944. VII. sz. püm. körrendelet.) A kir. bírósági tolmácsolt állal végzett hiteles fordítások hitelesítése illán járó okíraü illeték pénzben fizetése, Az 1932.XXXII. t-a 7. §-ának g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megengedem, hogy a kir. bírósági tolmácsok az általuk 'végzel l hiteles fordítások, valamint a fordítások hitelesítése után járó illetéket (3450/1943. M. E. sz. rendelet 12, §., Budapesti (közlöny 1943. évi 142. szám) a vonatkozó lajstrom másolat egyidejű beterjesztése mellett, minden hónap elteltével, 5 nap alalt a székhelyük iszerint illetékes ni. kir.. adóhivatalnál (Budapesten a m. kir. illetékkiszabási hivatalnál) pénzben is fizethessék. Azok a kir. bírósági tolmácsok, akik a bélyeggel lerovás jielyelt a pénzben fizetést választják, ezt a körülményt a székhelyük 'szerint illetékes m. kir. pénzügyigazgatósághoz (Budapesten a m. kir. illetékkiszabási hivatalhoz) bejelenteni és a bejelentési köve lő naplói kezdve az lebben a rendeleiben megállapított ierovási módot alkalmazni kötelesek mindaduig, amig esetleg újból be nem jelentik, hogy a bélyeggel lerovásra visszatérnek. Az illeték lerovásának új módja a következő: A kir. bírósági tolmács a bélyeggel le nem, rótt [illetékeket a mellékelt minta szerint vezetendő és havonkint lezárandó lajstromba beírja. Minden naptári hónap eltelte után a kir. bírósági tolmács .a lajstromról másolatot készít és az abba beírt illetékek végösszegét a következő hónap 5-éig az illetékes m. kir. adóhivatal (Budapesten a m. kir.. illetékkiszabási hivatal) postatakarékpénztári csekkszámlájára befizeti. Az a kir. bírósági tolmács, aki az engedélyt igénybe veszi, a bélyeg felragassztása nélkül kiadott hiteles, illetőleg hitelesített fordításokra a lajstromba beírt illetékösszeg feltüntetése mellett feljegyzi, hogy az illetéket .ennek a rendeletnek alapján pénzben rója le. Amennyiben a feljegyzett iiletékösszeg a szabály szerint járó illetéknél kevesebb, épügy hivatalos leletét kell felvenni, mintha az illetéket a szabályszerűnél kisebb mértéknél bélyeggel rótták volna le. (122.501/1944. püm.)