Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)
1944 / 1. szám - Az elmúlt év egyenesadó krónikája
Dr. Keresztessy E.: Az elmúlt év egyenesadó krónikája, 3 Az üzemi tőkének minősülő aranytárgyak utólagos bevallásával kapcsolatban a visszamenőleges adóztatás mellőzése« tárgyában kiadott 96.500/1943. VII. számú rendelet (Adó 67. oldal) az aranytárgyak előállításának és forgalmának szabályozása tárgyában 1270/1943. M. E, szám alatt kiadott rendelet alapján bejelentett aranytárgyakkal kapcsolatos adóztatási kérdéseket szabályozza. Az alkalmazottak kereseti adójával kapcsolatban »a betegsegélyaési járulékok át nem hárított 50o/0-ának az adóalaphoz számítása^ íárgyában 207.95S/1943. VII. szám alatt kiadott körrendelet (Adó jelen szám) ezt az állandóan vitatott kérdést a közigazgatási bíróság jogegységi megállapodásának mefelelően rendezte. A társulati adó alá tartozó vállalatokat a részvénytársaságok és szövetkezetek 1942. évi június hó 30. lapja után záródó üzletéve eredményének felhasználása tárgyában 7410/1942. M. E. szám alatt kiadott rendelet (Adó 12.. oldal); a kincstár által átvállalt könyvadósságoknak a pénzintézetek mérlegeibe leendő felvétele tárgyában 57.432/1942. VII. szám alatt kiadott iMmdelet (Adó 29. oldal); a visszafoglalt délvidéki területen székhellyel bíró nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által az 1926. évi jugoszláv valorizációs törvény által létesített átértékelési alap adómentes felhasználása tárgyában 197.935/1942. VII. szám alatt kiadott rendelet (Adó 48. oldal); az utánpótlási és felújítási tartalék létesítése tárgyában kiadott 130.702/1943. VII. szám alatt kiadott rendelet (Adó 116. oldal); a készletekben rejlő nem realizált adómentes kezelése tárgyában tö.890/1943. VII. szám alatt kiadott körrendelet (Adó 174. o.) s végű? a háború következtében közgyűlésük megtartásában akadályozott vállalatok társulati adóbevallási kötelezettsége tárgyában 3370/ 1943. M. E. szám alatt kiadott rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny május 10-i számában) érintették. A felsorolt rendeletek közül a vállalatok szempontjából az utánpótlási és felújítási tartalék létesítése tárgyában kiadott rendelet volt A legjelentősebb. Ez! a rendelet az ipari vállalatok számára gépeikkel és' felszerelési, valamint az üzem céljaira szolgáló egyéb vagyontárgyaikkal kapcsolatban a rendkívüb leírást, illetőleg az értékükben már leírt vagyontárgyaikkal kapcsolatban az utánpótlási tartalék adómentes létesítését tette lehetővé. A tartalék létesí téséinek egyik feütéejta, tiogy a vállalat a tartalékolt összeg egyharmad része erejéig az • lyen tartalékok elhelyezésének céljára kibocsátásra kerülő állami