Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 2. szám - Külföldi pénzügyi intézkedések 1943. évben

Rendeletek. 31 III. járadékoszlályú hadirokkantaknál, illetőleg hadiözvegyeknél és haiárváknál évi 2—2 pengővel, IV. járadékosztályú hadirokkantaknál vagy tűzharcosoknál, illetőleg tűzkereszteseknél évi 4—4 pengővel egyéb esetekben évi 6—6 pengővel növekszik. (5) A külföldi utazóügynökök, ha mint utazóügynökök folytatnak az ország területén üzletet és a fennálló államszerződések értelmében nem élveznek adómentességet, ez után a tevékenységük után évi 500 P általános kereseti adót, állami pótadó fejében évi 200 P-t fizetnek. 2. §. (1) Az alkalmazottak kereseti adója alá eső szolgálati illetmények és ellátások az egyházi javadalmasoknál és a magánszolgálatban alkalmazottaknál — ideértve a munkásokat is, — mentesek a jövedelemadó alól abban az esetben, ha azok az évi 6000 pengőt nem haladják meg. (2) Az 1940: XXII. t. -c. 36. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában a jövedelemadó többlet után a 2100/1943. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 87. szám) 2. §-a (1) bekezdésének IV. pontja szerint járó állami pótadót 100%-os kulccsal kell kivetni. A 4. §. Az évi 1440 P-t meghaladó tantiemek után az állami pótadóról szóló 2100/1943. M. E. számú rendelet 2. §-ának (5) bekezdésében foglalt tételek helyett alkalmazandó tételeket tartalmazza Az 5. §. az állami pótadóról szóló 2100/1943. M. E. számú rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében a magánalkalmazottak járandóságai tekintetében megállapított adótételek helyett alkalmazandó tételeket tartalmazza. 6. §. A rendelet 1944. évi január hó 1. napjával lép életbe. A rendelet a 2. §. (2) bekezdésével kapcsolatban megjegyzi, hogy 100%-os állami pótadót csak a magasabb fokozat alkalmazásával járó adótöbblet után szabad kivetni, míg az adóösszegnek az után a része után, amely az alacsonyabb jövedelemfokozat után járó adótételnek felel meg az állami pótadó kulcsa továbbra is a 2100/1943. M. E. számú rendelet 2. §-a (1) bekezdésének IV. pontjában megállapított 110% marad. Példával megvilágítva az esetet: 16. 500 P adóalapnál az adótétel 900 P; a következő fokozatban 16. 800 P-ig pedig az adótétel 930 P; tehát a magasabb fokozatra eső adótétel 30 P. Ha az adózó adóalapul szolgáló összes jövedelme 16. 540 P. ebben az esetben az 1940: XXII. t. -c. 30. §-ának (2) bekezdése szerint az adótöbbletből csupán 20 P, vagyis a fokozatot meghaladó 440 P jövedelem felének megfelelő összeg vehető számításba. A jövedelemadó tétele tehát 900 + 20 P = 920 P lesz, az állami pótadót pedig a most közölt 5330/1943. M. E. számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint 900 P után 110%-kal, a 20 P adótöbblet után pedig 100%-kal kell kivetni, mert csak így kerülhető el az a visszás helyzet, hogy 110%-os kulcs alkalmazása esetében a példában említett 16. 540 P-ből kevesebb összeg maradjon az adózónak, mint ha a jövedelme csak 16. 500 P lett volna. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság hatásköréből az ilétlőtáblák hatáskörébe utalt ügyekre vonatkozó rendelkezések végrehajtása tárgyában kiadott 600/1914. P. M. számú rendelet illetékügyi rendelkezései: