Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 5. szám - A pénzügyi eljárási jog és reform kérdései

Joggyakorlat 89 nftókat. — ad 1. A panaszos a nyilvános betegapolási iés permek­gondozási pótadó tekintetében a kifogásait az 1886:XXII. t.-c. 138. §-án kívül nyilvánvalóan az 1925. évi július hó 1-étői, 1930. évi október hó 3Í-ig érvényben volt 5180 1925. M. E. rendeletre 'alapítja, amelv rendelet 1. §-a" szerint ez a pótadó községi .pótadó volt. Ámde a 6000,1931. M. E. sz. rendelettel (11—14. §.) faz 1931. évi no­vember hó 1. napjával létesített azonos elnevezésű adó már lál­lami adó, ugvanúgy, mint ahoavan az állami adók közé itartozott az 5180 192b. M. ET SZ. rendeled előtt hatályban volt il898:XXI. t.-c t. §-ával rendszeresített országos betegápolási pótadó is. Az 1932—1935. adóévekre irányadó 6000 1931. M. E. sz. rendelet szerint pedig ta föld-, házadó, 5o0-os kulcs szerint kivetett keresetiadó stb. állami egyenesadók szolgábiak a nyilvános betegápolási és gyermekgondozási pótadó alapjául. A rendelet pedig azonfelül, hogy a 12. §-ában ki­mondja, hogy a szolgálati viszonyban állók keresetiadója alapján nincs helye a pótadó kivetésének." a pótadó alól mentességet mem ismer. A • kormányrendelettel összhangban áll tehát a szóbanforgó pótadó kivetésére "vonatkozó 57.999 1932. püm. sz. rendelet 3. pont­jának az a rendelkezése, hogy a pótadó alól mentességnek (nincs helye. — ad 2. A vármegyék pótadó kivetési jogát *az egyes törvé­nyekben meghatározott célokra és bizonyos keretek között korábban már az 1879:XXXVII. t.-c. 59. §-a, az 1883:XV. trc. 19. és 12. §-a, majd az 1912:LIX. t.-c. 1. §-a biztosította Ezeket követőleg, az 1931: XXVI. t.-c. 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján kiadott 1810 1932. sz. kormányrendelet kimondja, hogy a vármegye háztartási költség­vetésének hiányát az 1932. évi január hó 1-tői kezdve vármegyei pót­adóbói kell fedezni. A kormányrendelet együttaí azt is meghatá­rozza liogy a 'föld ház, az áltlalános keresetiadó 5°b-os rkuíesa szennífi összege, a társulati- és tantiemadó szóival a pőtadó alapjául. Mentességet ez a kormányrenderet sem ismer. Ezek szeriht a szolgá­lati viszonvlatban állók a K. H. Ö. 3. §-a rendelkezései alá tartozó szol­gálati illetményeik után a 6000/1931., illetőleg 1810/1932. M. E. tsz. rendelet szerint sem nyilvános betegápolási és gyermekgondozási pót­adót, sem vármegyei pótadót nem köteles ugyan fizetni, ezen iiúl­menőleg nincs azonban olyan érvényben lévő jogszabály, amely az alkalmazottat a szolgálati minőségében haszonélvezett ingatlanokra nézve, mint föld- és házadó alanyait mentesítené a szóbanforgó pótadók alól. Ilyen szempontból tévesen alapítja a panaszos a lka­fogásait az 189ö":XXII. t.-c. 138. §-ára. Ez a jogszabály Iugyanis a néptanítókat csak a községi adó alól mentesíti, már pedig ;a nyil­vános betegápoiási és gyermekgondozási pótadó az állami adók közé tartozik, tehát ugyanúgy'nem községi adó. mint ahogyan nemitartozik a községi adók közé a vármegyei pótadó sem. Abt|ói [a szempontból meg, hogv a szóbanforgó adók a községi adók közé tartoznak-e, vagy sem^ kizárólag az adókivetés szempontjából irányadó időpon- ­toíT szerint joghatályos törvények és törvényes rendelkezések jöhet­nek figyelembe; ilyen szempontból az újabb törvényes rendelke­zések folytán megváltozott korábbi jogszabályok nem nyerhetnek alkalmazást. — ad. 3. Az 1890:1. t.-c, 23. §-a Iszerint a törvényhatósági útadót a költségelőirányzatot megelőző évben a törvényhatóság te­rűié lén közigazgatásilag" előírt állami földadó, házadó, keresetiadó,

Next

/
Thumbnails
Contents