Az adó, 1944 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1944 / 5. szám - A pénzügyi eljárási jog és reform kérdései

Joggyakorlat 89 nftókat. — ad 1. A panaszos a nyilvános betegapolási iés permekgondozási pótadó tekintetében a kifogásait az 1886:XXII. t.-c. 138. §-án kívül nyilvánvalóan az 1925. évi július hó 1-étői, 1930. évi október hó 3Í-ig érvényben volt 5180 1925. M. E. rendeletre 'alapítja, amelv rendelet 1. §-a" szerint ez a pótadó községi .pótadó volt. Ámde a 6000,1931. M. E. sz. rendelettel (11—14. §.) faz 1931. évi november hó 1. napjával létesített azonos elnevezésű adó már lállami adó, ugvanúgy, mint ahoavan az állami adók közé itartozott az 5180 192b. M. ET SZ. rendeled előtt hatályban volt il898:XXI. t.-c t. §-ával rendszeresített országos betegápolási pótadó is. Az 1932—1935. adóévekre irányadó 6000 1931. M. E. sz. rendelet szerint pedig ta föld-, házadó, 5o0-os kulcs szerint kivetett keresetiadó stb. állami egyenesadók szolgábiak a nyilvános betegápolási és gyermekgondozási pótadó alapjául. A rendelet pedig azonfelül, hogy a 12. §-ában kimondja, hogy a szolgálati viszonyban állók keresetiadója alapján nincs helye a pótadó kivetésének." a pótadó alól mentességet mem ismer. A • kormányrendelettel összhangban áll tehát a szóbanforgó pótadó kivetésére "vonatkozó 57.999 1932. püm. sz. rendelet 3. pontjának az a rendelkezése, hogy a pótadó alól mentességnek (nincs helye. — ad 2. A vármegyék pótadó kivetési jogát *az egyes törvényekben meghatározott célokra és bizonyos keretek között korábban már az 1879:XXXVII. t.-c. 59. §-a, az 1883:XV. trc. 19. és 12. §-a, majd az 1912:LIX. t.-c. 1. §-a biztosította Ezeket követőleg, az 1931: XXVI. t.-c. 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján kiadott 1810 1932. sz. kormányrendelet kimondja, hogy a vármegye háztartási költségvetésének hiányát az 1932. évi január hó 1-tői kezdve vármegyei pótadóbói kell fedezni. A kormányrendelet együttaí azt is meghatározza liogy a 'föld ház, az áltlalános keresetiadó 5°b-os rkuíesa szennífi összege, a társulati- és tantiemadó szóival a pőtadó alapjául. Mentességet ez a kormányrenderet sem ismer. Ezek szeriht a szolgálati viszonvlatban állók a K. H. Ö. 3. §-a rendelkezései alá tartozó szolgálati illetményeik után a 6000/1931., illetőleg 1810/1932. M. E. tsz. rendelet szerint sem nyilvános betegápolási és gyermekgondozási pótadót, sem vármegyei pótadót nem köteles ugyan fizetni, ezen iiúlmenőleg nincs azonban olyan érvényben lévő jogszabály, amely az alkalmazottat a szolgálati minőségében haszonélvezett ingatlanokra nézve, mint föld- és házadó alanyait mentesítené a szóbanforgó pótadók alól. Ilyen szempontból tévesen alapítja a panaszos a lkafogásait az 189ö":XXII. t.-c. 138. §-ára. Ez a jogszabály Iugyanis a néptanítókat csak a községi adó alól mentesíti, már pedig ;a nyilvános betegápoiási és gyermekgondozási pótadó az állami adók közé tartozik, tehát ugyanúgy'nem községi adó. mint ahogyan nemitartozik a községi adók közé a vármegyei pótadó sem. Abt|ói [a szempontból meg, hogv a szóbanforgó adók a községi adók közé tartoznak-e, vagy sem^ kizárólag az adókivetés szempontjából irányadó időpon- toíT szerint joghatályos törvények és törvényes rendelkezések jöhetnek figyelembe; ilyen szempontból az újabb törvényes rendelkezések folytán megváltozott korábbi jogszabályok nem nyerhetnek alkalmazást. — ad. 3. Az 1890:1. t.-c, 23. §-a Iszerint a törvényhatósági útadót a költségelőirányzatot megelőző évben a törvényhatóság terűié lén közigazgatásilag" előírt állami földadó, házadó, keresetiadó,