Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 2. szám - Az 1940. évi VII. és XXII t. c.-nek korlátolt felelősségű társaságot érintő egyes rendelkezései a Közigazgatási Bíróság gyakorlatában

30 Rendeletek. Az a pénzintézet, amely a könyvadósságokai az 1942. évi de-, cember 31-i mérlegében nem értékeli le, a 40 éven át törlesztésidő könyvadósságokra a kincstár által térített évi 3<>/o-os összeg l/6-át kamat fejében köteles üzleti eredménye javára elszámolni. A lüzifavám felfüggesztésének meghosszabbítása. A m. kir. minisztérium a tüzii'n vámjának legutóbb a 9.300/1941. M. 1£. számú rendelettel 1942. évi december hó 31-ig meghosszabbított felfüggesztését a lüziíaeUálás érdekében a 200/1943- M E. számú rendeletével (megjeleni a Budapesti Közlöny 1943. évi január hó 21-i ltí.. számában; 1943. évi december hó 31-ig bezárólag újból meghosszabbította. A magyar szövetkezeti jog szabályainak u visszafoglalt délvidéki területekre kiterjesztéséről és az otl székhellyel bíró szövetkezelek egyes jogviszonyainak szabályozásáról szóló 5.040 1941. >l. E. számú rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 7.700/1942. M. E. sz. rendelet illetékügyi rendelkezései: 19. §. A jelen rendelet értelmében vagy azzal kapcsolatban foganatosított alapszabálymódosítás bejegyzése iránt a szövetkezeteknek (szövetkezeti központoknak vagy alközpontoknak) a cégbírósághoz intézeti beadványai és mellékletei illetékmentesek... 24. §. Az 1. §. értelmében tovább működő szövetkezeti központ tagjai sorába tartozó olyan szövetkezet, amelynek alapszabályszerű célja betétgyűjtés és tagjai hitelszükségletének kielégítése (hitelszövetkezet;, s alapszabályai szerint az üzleti nyereségbői tagjainak 5«/o meghaladó részesedést nem adhat, az 1898:XXIII t.-c. 47. §-ában, valamint az ezt kiegészítő egyéb jogszabályokban meghatározott kedvezményekben és a kamatilleték alól mentességben részesül. Az 1. §. értelmében tovább működő szövetkezetiközpont tagjai sorába tartozó olyan szövetkezel (alközpont) tekintetében, amelynek ulapszabáryszeríí célja a betétgyűjtésen és tagjai hitelszükségletének kielégítésén felül más üzletágakra is kiterjed (vegyes tárgyú szövetkezet), az első bekezdésben említeti illetékkedvezmények mértékét a pénzügyminiszter a különféle üzlelágak terjedelmének figyelembevételével állapítja meg. A pénzügyminiszter az 1. §. alapján tovább működő szövetkezeti központ tagjai sorába tartozó ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezet (szakipari szövetkezet) az 1929:XVIII. t.-c. 3. íjában, valamint az ezt kiegészítő jogszabályokban meghatározott kedvezményekben részesítheti A pénzügyminiszter állapítja meg, hogy mennyiben illetik meg a szövetkezetet a jelen §-ban meghatározott illetékkedvezmények abban az esetben, ha az illetékkötelczetség a jelen rendelet hatálybajlépése előli kelelkezell. Katonai közétkezési hatóságokkal kölötl ingóadásvételi és áruszállítási szerződésekkel kapcsolatos illetékek. A pénzügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértően megállapította, hogy a katonát közétkezési bizottságokat katonai közigazgatási szerveknek, pénztárukat pedig közpénztárnak keli tekinteni. Ennélfogva a katonai közétkezési bizottságokkal az 1942. évi április hó 15-e után kötött ingcYaüúsvételi és áruszállítási szerződések, valamint a katonai közélkezési bizottságokhoz benyújtott számiák és nyugták illetékkötelezettsége tekintetében a fenti időponttól kezdve - az állami halóságokra vonatkozó szabályok az irányadók. (196.241/1942. ;>üm.).