Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 2. szám - Az 1940. évi VII. és XXII t. c.-nek korlátolt felelősségű társaságot érintő egyes rendelkezései a Közigazgatási Bíróság gyakorlatában

Dr. Márfiy \: 1940:VII, XXII. L-e. kft-re vonatkozó rendelk 27 1-000. pengői, tiszta vagyonának értéke pedig az 5.000. pengőt, illetőleg a 25.000. pengőt meghaladja.* A miniszteri indoklás ezt a rendelkezési arra vezeti vissza,, hogy a társulati adóról szóló törvény a korlátolt felelősségű társaságok adóalapul szolgáló nyereségéi teljesen új alapokra fektette és a társaságban résztvevő személyekei olyanoknak tekinti, mint az általános kereseti adóról szóló törvény a közkereseti vagy betéti társaság tagjait. Szabályozni kell tehát azt a kérdést is, hogy a jövédelem és vagyonadó kivetésénél milyen jövedelmei és vagyonértékel kell az egyes tagoknál adóalapul venni. A szabályozás mint látjuk leljesen a JVH.Ö. 19.. illetve. 28. §-ának szellemében történt. Az új törvény megszünteti a lörzshetél lőkevagyon jellegét, a vagyontárgy már nem a lörzshetél, hanem a tagol a társaság vagyonából törzsbetétje arányában megillető rész, ami lényegében a közkereseti társaság tagját megillető üzemitöke-hányaddal azonos. De nem tőkejövedelem a törzsbetél tulajdonosát a korlátolt felelősségű társaság nyereségéből megillető rész sem. ennek mértéke tehát nem a kiöntött rész (hasonlóan az osztalékhoz, hanem a törzs Ingva törzsbetéte vagy más meghatározott számítási mód szerint eső rész, hasonlóan a közkereseti társaság tagjának a .J V H.Ö. 19. j-áhan meghatározott adóalapul veendő jövedelméhez. Bár elvileg a rendelkezés leljesen tiszta helyzetei teremi, a gyakorlatban mégis felmerüli és előreláthatólag még sokszor fel fog. merülni a vita a tekintetben, hogy mi tekintendő a törzsbetéll arányában, vagy más meghatározott felosztási mód szerint a lörzslagra eső. tehát nála jövedelem adó alá vonandó jövedelemnek? 1. a feloszlásra kerülő üzleti jövedelem (tehát az üzleti jövede(leiemnek az a része, melyet a taggyűlés határozata alapján a törzstagnak kifizetnek, vagy jóváírnak); 2. a vállalat mérlegében kimutatott nyereség, vagy 3. az adómérleg szerint mutatkozó üzleti jövedelem'' Az első kérdésre minden további vizsgálat nélkül nemmel felélhetünk, meri a törvény nem feloszlott jövedelemről, hanem a részesedési arány szerint a tagra eső jövedelemről beszél. Minélfogva kimondotta a m. kir. Közigazgatási Bíróság, hogy az 1940. évi XXII. t-c. :;5. £-a értelmében a korlátolt felelősségű társaság tagjai nem csak a társaság nyereségéből feloszlott és a tagok renw delkezése alá kerülő nyereség, hanem a fel nem osztott mérlegszerű nvereségből a törzsbefélek arányában, vagy a társasági szerződés szerinl rájuk eső rész utón is kötelesek jövedelem adót fizetni. (3205y 1942. P sz.) ' Az egymással összefüggő második és harmadik kérdésre a lörvénv már nem ad határozott választ, csupán a végrehajtási utasítás 106.000/1940. P M sz rendelet 8. g-a), mely a mérlegszerű nye-