Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 1. szám - Az alkalmazottak létszámának befolyása az önálló kézműíparosok általános kereseti adójára

Rendeletek. 13 a következő megelőző üzleti év nyereségéből fizetett osztaléknak megfelelő (az alaptőke ugyanannyi százalékában kifejezett, mértékíí osztalékot fizethet. Abban az esetben azonban, ha a vállalat a közvetlenül megelőző üzleti év nyereségéből osztalékot nem fizetett, legfeljebb l°/o, ha pedig 4<>/o-nál kisebb osztalékot fizetett, az előző évi osztaléknál l<y0-kal nagyobi) mértékig terjedő, de legfeljebb ítfo osztalékot fizethet. (2) Ha a vállalat abban az üzletévben kezdődő osztalék jogosultsággal, amelyre az osztalékot fizeti, alaptőkéjét felemelte, azt összeget, amellyel az alaptőke emelkedett, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása során az osztalék összegének kiszámításában nem lehet figyelembe venni annyiban, amennyiben az nem a részvényesek befizetéséből, hanem a vállalat saját tőkéjének vagy; üzleti eredményének felhasználásából keletkezett. 3. §. (1) A vállalat az igazgatóság tagjainak díjazására együttesen legfeljebb oly összeget fordíthat, mint amennyit ily címen a közvetlenül megelőző üzleti évre fizetett. (2) Ha a közvetlenül megelőző üzleti évben az igazgatóság tagjai egyáltalában nem kaptak díjazást, a vállalat az igazgatóság tagjait ebben a minőségükben együttesen az üzleti nyereségek annyi szazaiékáig terjedő mértékű díjazásban részesítheti, mint ahány százalékos osztalékot fizet; ugyanez áll arra az esetre is, amikor a vállalat a 2. §. (1) bekezdéséljen meghatározott lehelőséggel élve határozza eí az osztalék fizetését, illetőleg az osztalék mértékének emelését. 4. §. A 2. és 3. §-okban foglalt rendelkezések az 1938. évi decenn ber hó 31. napja után alakult vállalatokra azzal az eltéréssel nyernek alkalmazási, hogy az ilyen vállalat legfeljebb 5%-os osztalékot akkor is fizethet, ha osztalékot eddig egyáltalán nem, vagy 5%-nái kisebb mértékben fizetett, valamint, hogy igazgatósági tagjainak együttes díjazására az üzleti nyereség legfeljebb 5o/o-ának megfelelő ÖSKszeget akkor is fordíthat, ha ezen a címen eddig ennél kevesebbet, vagy semmit sem fizetett. 5. §. A 3. és 4. §-okban foglalt rendelkezéseknek megfelelőm irányadók abban az esetben is, ha a vállalat az igazgatóság tagjainak díjazását nem az üzleti nyereség terhére fizeti, hanem — egeszén vagy részben — üzleti költségként, vagy egyéb hasonló címen folyósítja. Az igazgatóság köteles az igazgatósági tagok díjazásának jiem a nyereség terhére folyósított együttes összegét, a mérlegjet megállapító közgyűlés elé terjesztett évi jelentésében külön feltüntetni és a mérleget megállapító közgyűlési határozatnak a cégbírósághoz terjesztésekor azt is bejelenleni, hogy a közvetlenül megelőző üzleti évben üzleti költségként, vagy egyéb hasonló címen együttesen mily összeget fordított az igazgatóság tagjainak díjazására.' 6. §. A jelen rendelet alkalmazásában az igazgatóság tagjainak díjazására vonatkozó rendelkezések a végrehajtói, vagy az igazgatóság körében alakított bármely más bizottságnak tagjaira is állanak, díjazásnak pedig nemcsak a nyereség terhére megállapított nyereségrészesedést (tandemet) kell tekinteni, hanem a költségátalány, jelenléti- és tiszteletdíj vagy bármely más elnevezés alatt folyósított juttatást is; a szolgálali jogviszonyból eredő járandóság és a tényleges készkiadások címén folyósított költségmegtérilés ilyen díjazásnak nem tekinthető. 7. §. A pénzügyminiszter a jelen rendelet 2—G. §-aiban meghatározott korlátozó rendelkezések alól kérelemre felmentést adhat. Nem állanak a jelen rendelet 2—6. §-aiban meghatározott korlátozó rendelkezések annyiban, amennyiben a pénzügyminiszter valamely vállaJataak az 1942. évi június hó 30. napja után legközelebb záród6