Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 6. szám - Á hadirokkantak adókedvezményei és az egyetemlegesség az egységes állami pótadónk új intézményében

9i Dr. Tihanyi L.: Hadirokkantak adókedvezményei leltei megállapítandó feltételek mellett* e kedvezmény felében, vagy­is abban az adókedvezményben részesednek, hogy a törvény sze­rint járó rendes adótételeknek a felét fizetik. A hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. évi VII. t.-c. amikor bevezetésében megemlékezik a nemzet fiainak a világháború során teljesített önfeláldozó szolgálatairól és kijelenti, hogy a hősi halált halt vagy hadiszolgálat következtében megrok­kant katonákkal s ezek hálramaradottaival szemben a nemzet báláját az ország súlyos gazdasági belyzetében is le akarja róni. 2G. §-ának (7) bekezdésében a rokkantellátási adó ügyében ekként rendelkezik: Az ellátásiján részesített badirokkanlaknak, hadiözvegyeknek és hadi­árváknak a rokkanlelláíási adó alól való mentességét az 1923. évi XLVIII. t.-c. 2. §-ának 2. pontja állapítja meg. Az 1914—1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elisme­réséről szóló 1938. évi IV. t.-C. a bevezetésében így szól: A vtör­vényhozás már eddig is többízben kifejezte a nemzet elismerését ama fiai iránt, akik az 1911—1918. évi ulágjiváborúbaai mint tűz­harcosok teljesítetlek szolgálatol. A törvényhozás — a jövendő nem­zedékeknek az állampolgári kötelességek önfeláldozó teljesítésére buz­dító példaadásul is — a nemzet háláját e harcos fiai iránt laz ország mai pénzügyi és gazdasági helyzetéhez mért oly támogatás­sal is le akarja róni, amely a polgári életben való boldogulásnak elősegítésére szolgáljon.« S ez elvnek megfelelőleg e törvény, a rok­kantellátási adóról szóló törvényben megállapított mentességek és egyéb kedvezmények érintetlenül hagyása mellett. 14. §-ában az I—IV, járadékosztályú hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és hadiárvákat, valamint a vitézségi éremtulajdonosokat és a tűzharcosokat a ter­hükre kivételt földadó, házadó és általános kereseti adó, valamint az ezek után járó állami, törvényhatósági és községi póladók után még abban a további kedvezményben is részesíti, hogy amennyi­ben a terhükre kivételi földadó, házadó és általános kereseti adó együtt s évi összege az 50 pengőt meg nem haladja, az I. jára-> dékosztályú hadirokkantakat 30»'o-os, a II. járadékosztályú hadirok­kantakat, a hadiözvegyeket és hadiárvákat 20<>o-os, a III. és IV. járadékosztályú hadirokkantakat, valamint a vitézségi éremtulajdono­sokat és tűzharcosokat 10<'o-os adóméréklcs illeti meg; amennyiben pedig a terhükre kivetett földadó, házadó és általános kereseti adó együttes évi összege 50 pengőnél nagyobb, de a 100 pengőt nem ha­ladja meg, 20, 10, illetőleg 5<v0-os az adómérséklés. A honvédelemről szóló 1939. évi II. t.-c. 223. §-a általánosságban megállapítva a honvédelmi törvény alapján teljesített szolgálatból kifolyólag szenvedett sérülés, sebesülés, más egészségrontás, illetőleg halál esetén előálló gondozási igényt, kimondja, hogy a gondozás­ban részesílendők körét, a gondozás közelebbi előfeltételeit és mó­dozatait, valamint mértékét a rokkantellátásról szóló 1933. évi VII.

Next

/
Thumbnails
Contents