Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / Tartalommutató

X. Oldal évi jövedelme a rögzítés alapjául szolgáló kivetésnél ügyelembe vett jövedelmet 50 százalékkal meghaladja, úgy a rögzítéssel megállapított adóalapok felemelésére a kincstárnak a joga már megszűnt. (1051/1943. P. sz. ) 191 J. V. H. ö. 40. §. 95. Haszonélvezettel terhelten öröklött ingatlantulajdonos a hátralékos illetéknek a vagyonadóalapból tőketartozásként való levonását jogosan igényelheti. — (6627/1942. P. szám) ' 161 1940: XXII. t. -c 34. §. 65. Az előző évekből származó óbor készletnek az adóévet megelőző évben még el nem adott részénél jelentkező értékkülönbözet, mint nem realizált értékkülönbözet, jövedelemadó alappá nem tehető. (16. 982/1942. P. sz. ) 120 1946: XXII. t. -c. 31. §. 19. Az évvégi terménykészletnek az a' része, amely a gazdaság továbbvitelére szükséges, nem az évvégi forgalmi, hanem az éveleji mérlegszerinti értékben veendő számításba, s a terménykészletnek erre a' részére eső áremelkedésből származó értékkülönbözet a' nyereséghez hozzá nem adható. (36/1942. P. szám) 35 1946: XXII. t. -c. 36. §. (4) bek. 56. A jövedelemadóköteles által a gyermekeinek vagy árván maradt unokáinak juttatott anyagi támogatást, ha az életviszonyainak megfelel, akkor is le kell vonni, ha' az anyagi támogatásban részesültek nem keresetképtelenek. (4759/1942. P szám) 105 1946: XXII. t. -c. 40. §. (1) bek. 80. Az 1910. évi XXII. t-a 40. §-ának (1) bekezdésében előírt adóOldal bevallási kötelezettség elmulasztása, — feltéve, hogy az adózó a törvény szerint fennforgó kötelezettsége ellenére az adóév február hó 28-áig számszerű bevallást nem adott, — jogosan állapítható meg és a mulasztás jogkövetkezményeként a (2) bekezdésben meghatározott bírság jogosan alkalmazható abban az esetben is, ha az adóévre szóló új adóalap az adóhatóság helyi ismeretei, s az adózó vagyoni,, kereseti és jövedelmi viszonyaiarányosításra történt hivatkozással nyert becslés útján megállapítást. (384. számú jogegységi megállapodás. ) 150 1946: XXII. t. -c. 49. §. (2) bek. 81. Az 1910. évi XXII. t. -c. 40 §. (2) bekezdésében megállapított bírságolási jog megilleti az adófelszólamlási bizottságot is, ha az első fokon változatlanul fenntartott alapot ő emelte fel, de csak az esetben, ha a felemelés a kereseti-, illetőleg jövedelemadó alapnál a 10. 000 P-t, a vagyonadó alapnál pedig a 200. 000 P-t meghaladja, avagy ha ezt az összeget nem haladja ugyan túl, de az adóalap a különben változatlanul fenntartandó adóalappal szemben, annak megállapítása óta legalább 50 százalékkal emelkedett, s egyszersmind a megállapított tényállás olyan, hogy ennek elsőfokú megállapítása esetén az adótöbblet kétszeresének megfelelő' bírság kivethető volt. (385. sz. jogegységi megállapodás. ) 152 1940. XXII. t. c. 46. g. (2) bek. 83. Az 1940. évi XXII. t. -a (2) bekezdése alapján kiszabandó bírság alapja csak az adó szerint mutatkozó többlet, az adók