Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 4. szám - Külföldi pénzügyi jogfejlődés az 1942. évben

Rendeletek 63 eljes beruházott összeget, vagy annak meghatározott részét a larati adó kiszámításánál alapulveit nyereségből, illetőleg az általános kereseti adó kiszámításánál alapulvett tiszta jövedelemből a beruházás befejezéséi követő évtől kezdve öt éven belül adómentesen leírhassák. A leírási kedvezményben részesíthető beruházások közé számíthatók a kizárólag az üzem lisztviselői és munkásai jóléli intézménycinek céljaira ideértve a lisztviselő- és munkáslakásokat is — szolgáló létesítmények, amennyiben ezek az üzem terjedelmével és gazdasági jeí< ntŐségéveJ arányban ártanak. Ha a vállalat valamely vagyontárgyát, amelyre adómentes leírási kedvezmény engedélyeztetett olyan tárggyal cseréi ki. amelyre adómentes leírási kedvezmény szintén engedélyeztetett, az 1940: VII. l.-c. i s-anak [4 bekezdése alapján a vállalata kicserélt tárgy ériékének meg te nem írt részét egy összegben adómentesenleírhatja vagy az értékcsökkenési tartalékhoz csatolhatja. Olyan tárgy kicserélése esetében, amelyre adómentes leírási kedvezmény nem engedélyeztetett, a vállalat csak a hivatkozott rendelkezésben említett adóménles leírás engedélyezését kérheti. Meglevő üzem nagyobb arányú új beruházásai után leírási kedvezményben részesíthető, ha a beruházás által eddigi teljesítményét vagy munkásfoglalkoztatását vagy lényegesen fokozza, vagy az "üzemet korszerűsíti és ezzel a mezőgazdaság fejlesztését a törvény célkitűzéseinek irányában jelentősen előmozdítja. A földmtvelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve űlflgengedheti, hogy a törvény 12. §-ának l * bekezdésében említeti üz in évi nyereségének meghatározott százalékát legfeljebb tíz éven át.üzembővítésre építkezésre, gépek és berendezések korszerűsítésére, üzemi kísérletek végzésével, az üzem természetének megfelelő új termelési ág bevezetésével kapcsolatos létesítményekre és berendezésekre, valamint kizárólag az üzem tisztviselői és munkásai jóléli intézményein.-k eéíjaira — ideértve a tisztviselő- és munkáslakást is — adómentesen tartalékolhassa. Az utóbb említeti jóléti intézmények tekintetében azonban csak annyiban, amennyiben azok az üzem terjedelmével és gazdasági j elen tőségével arányban állanak. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942 : XVI. l.-c. adó- és illetékkedvezményeket tartalmazó részének végrehajtása tárgyában a m. kir. pénzügyminiszter 2.>tí 1943. P. M. szám alatt rendeletet adott ki (megjeleni a Budapesti Közlöny 1943. február T.-i 30. számában;. A rendelet 20. ví-ának (í bekezdése szerint a Földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve a törvény 12. !*-a (l) bekezdésének hatálya alá cső üzemel (vállalatot egészben vagy részben felmentheti az állami és községi városi ingatlan vagyonátruházási "illeték alól *lyan ingatlan megszerzése esetén, amely az üzem (vállalat) céljait szolgálja; a haszonbérleti és bérleli szerződés illetéke aló<. amennyiben az üzem (vállalat; a céljait szolgáló ingatlant csak haszonbérbe vagy bérbe veszi. Az illeték alóli felmentés kiterjeszthető az ingatlannal az illetékjog szerint egyenlő elbánás alá eső gépek és szerelvények megszerzése, illetőleg haszonbérbe- vagy bérbevétele esetén járó illetékre is amennyiben az ilyen gépeket és szerelvényekel az ingatlannal együtt szerzik meg. illetőleg veszik haszonbérbe vagy bérbe. Az özem (vállalat céljait szolgálónak keli lekinleni az irodai és raktárépületeket, továbbá az olyan ingallanokat is. amely kizárólag az üzem (vállalat lisztviselői és munkásai jóléti intézményeinek céljaira ideértve a tisztviselő- és munkáslakást is szolgálnak, amennyiben ezek az üzem (vállalat terjedelmével és gazdasági jelentőségével arányban állanak.