Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 3. szám - A kivetési körrendeletről

54 Joggyakorlat a természetes személyek s az adóalapok kiszámításánál ugyanazokat a jogszabályokat kell alkalmazni, következik, hogy a házbirtokból eredő jövedelem megállapításánál sem lehet á J. V. H. Ö. 18. §-ában foglaltaktól eltérni. A zárgondnoknak is módjában áll a laküresedés vagy behajthatatlanság címén előállott lakbérveszteségeket igazolni, viszont a nversbevételnekl az adóévi házadóalaD összegében való megállapítása szükségképen együtt jár azzal a következménnyel, hogy a tényleges nyersbevétel gyakran nem felel meg az utolsó negyedévi bevétel négyszeres összegének, illetőleg az adóévi házalapnak. Ez az eltérés azonban a törvényerejű jogszabályból folyik.. ( M.. Kir Közigazgatási Bíróság 15*871/1039. P. szám) Ajándékozási illeték. 1920:XXXIV. tc. 67. §. 5. pont. 19. Szülő eltartási kötelezettsége mellett ingyenesen megszerzett ingatlan egy részének kötelezettség nem teljesítése miatti visszariíliázása illetékmentes. INDOKOK: A panaszos és fia H. Gy. m-i lakos közt 1933. október 23-án kelt szerződéssel H. Gy. a vonatkozó okirat 2.) pontjában atyja javára kikötött és telekkönyvileg is biztosított kikötménnyel (Lartás, ápolás, gondozás, stb.) terhelten szerezte meg azokat az ingatlanokat, amelyek egy részét a M-n 1939. augusztus 9-én kelt és ezúttal megillelékezett szerződéssel atyjára, a panaszosra visszaruházott. Az 1920: XXXIV. tc. 91. §-ának (2) bekezdése ugyan akként rendelkezik, hogy az átadó szülők javára kikötött eltartási kötelezettségből álló viszontszolgálat ellenére sem kell a vagyonátruházást visszterhesnek tekinteni, ezzel a rendelkezéssel azonban a iörvény nyilván csak a kedvezményes illetékkulcs alkalmazására kívánt lehetőséget adni a szülő és gyermek közti ajándékozás esetére, de nem akart eltérni attól a szabálytól, hogy egyéb illetékjogi vonatkozásban a megajándékozottra rótt minden viszontszolgálat így a tartási kötelezettség is, visszteherként jelentkezik. Minthogy pedig az előbb hivatkozott törvénycikk 07. §-a 5. pontjának (2; bekezdése a visszterhes ingatlanvagyonátruházásokra kimondja, hogy ha a szerző azért volt kénytelen a dolgot az átruházónak visszaadni, mert kötelezettségeit nem teljesítette, ez a visszaadás ujabb vagyonátruházásnak nem minősíthető és mivel ezt a szabályt a ráció azonossága folytán az olyan esetekre is alkalmazni kell amikor a visszáruházás az imént jelzett okból az osztható dolognak csak egy részére vonatkozóan történik meg. ennekfolytán az 1939. augusztus 9-iki szerződésben megjelölt ingatlanoknak a panaszosra való visszaruházása is az 1920:XXXIV. tc. 67. §-ának 5. pontjában foglalt, előbb hivatkozott jogszabály alapján illetékmentes visszaadásnak minősül, mert arra viszont a" tárgyiratokban a szerződés idevágó tartalmával szemben nincs adat, hogy H. Gy. más okból, nem pedig azért ruházta vissza átyjára a vonatkozó okiratban megjelölt ingatlanokat mert vállalt kötelezettségeit tovább nem tudta teljesíteni. (M Kir. Közigazgatási Bíróság 6728/ 1940. P.)