Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 3. szám - A kivetési körrendeletről

40 Dr. Csulak E.: A kivetési körrendeleIről. M. E. számú rendelet 4. §-a alapján nem haszonbérmérséklésre, hanem csak arra van igénye, hogy a haszonbérnek egy részét a haszonbérleti idő még hátralevő éveire egyenlően felosztva, a haszonbérfizetések esedékességekor fizethesse meg, ez a körülmény a haszonbérbeadó adóalapjának megállapításánál a jövedelem összegére befolyással nincsen, vagyis azt az összeget, amelyei a haszonbérlő a bérleti idő hátralevő éveiben részletekben fizet meg, követelésként számításba kell venni, viszont a későbbi években teljesített részletfizetéseket az illető év adóalapjához hozzáadni nem szabad. Az a haszonbérbeadó, aki az elszenvedett bérveszteséget a nyersbevételből, vagy az egyes jövedelemforrások jövedelmének együttes összegéből le akarja vonni, köteles bevallásához az egyességi okiratot, illetőleg a közjegyzői okiratol vagy bírói ítéletet is csatolni.« A házbirtok jövedelmének kiszámításával kapcsolatban mindössze annyi a változás az előző évi állapottal szemben, hogy karbantartási és tatarozási költség címén igazolás nélkül a bérjövedelem lOo/o-át már azoknál az épületeknél is figyelembe kell venni, amelyek 1926. évi jamiár hó 1-je előtt épültek. A vagyonadó kivetéssel kapcsolatban — az ipari és kereskedelmi üzletek üzemi tőkéjének kivételével — valamennyi vagyon értékelésére vonatkozó szabályok megváltoztak. Nevezetesen: az állandóan mezőgazdasági használatra szánt ingatlanok forgalmi értékéül 1. ha az ingatlan az 1941. évben visszterhes szerződés útján kerüli az adózó birtokába, az illetékkiszabás során alapul vett vételár, illetőleg érték és a kiszabott ingatlanvagyonálruházási illeték együttes összegéi kell venni; 2. ha az ingatlan az 1941. év folyamán nem visszterhes szerződés útján került a jelenlegi tulajdonos birtokába, vagy ha az ingatlan az előző évben is már a jelenlegi tulajdonos birtokában volt, általában a kataszteri tiszta jövedelem alapján kiszámított értéket kell számításba venni, éspedig oly kéj), hogy a kataszteri tiszla jövedelem minden koronája után 60, azaz hatvan pengő, de kat. holdanként legalább 270 P, legelőknél pedig 150 P vagyonértéket, illetőleg azoknál az ingatlanoknál, amelyek kat. holdankénti kataszteri tiszla jövedelme a 10 koronát meghaladja. 10 korona kataszteri tiszta jövedelemig koronánként 60, azaz 60 pengő, 10 koronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelem után pedig minden további korona után 50, azaz ötven pengő, a 15 koronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelem után pedig minden további korona után 40, azaz negyven pengő vagyonértékel kell számításba venni. Vagyis, ha valamely ingatlan kat. holdankénti tiszta jövedelme 16 korona, azt kat. holdanként 890 pengő értékűnek kell számítani'; a mezőgazdasági ingatlanok ingó (élő és holt) üzemi tőkéjének értékelésénél