Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 2. szám - Külföldi pénzügyi intézkedések az 1941. évben

30 Rendeletek. m kir. minisztérium 9110/1941., 9120/1941. ós 9130/1941. M. E. számú rendeletei léptették életbe. (Megjelentek a Budapesti Közlöny 1941. évi 294. .számában.) A tüzlfavám felfüggesztésének meghosszabbítása. A lüzifavámnak a 9450/1940. M. E. számú rendelettel 1941. évi március hó 31-ig elrendelt, majd 3200/1941. M. E. számú rendelettel 1941. évi december hó 31-ig meghosszabbított felfüggesztését a m. kir. minisztérium az ország lüzifaellátása érdekében 9300/194L M. E. számú rendeletével (megjelent a Budapesti Közlöny 1942. évi 1. számában) 1942. évi december hó 31-ig újból meghosszabbította. Az üzleti könyvek és a könyvelési szabadívek illetékének átalányösszegben fizetése. A m. kir minisztérium a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931:XXVI. t.-c. 2. és 4 §-ában foglalt és legutóbb az 1941 :XI. t-a 1- §-ával meghoszfszabbítolt felhatalmazás alapján a 130/1942. M. E. számú rendeleiébon a következőket rendelte: 1. §. (1) Az ipari vagy kereskedelmi üzletről (vállalatról) vezetett könyvek és könyvelési szabadívek illetékét (5730/1911. M. E. rendelet 8. §.) évi átalányösszegben lehet leróni. (2) Az évi átalány a megelőző évben készített üzleti évi mérlegben kimutatott cselekvő vagyonrészek együttes értékének minden megkezdett 10.000 pengője után 75 fillér. (Az évi átalányösszeg nem lehel kevesebb: részvénytársaságnál 1000 pengőnél, szövetkezelnél, korlátolt felelősségű, betéti vagy közkereseti társaságnál 500 .pengőnél, más iparosnál vagy kereskedőnél 250 pengőnél. 356/1942. P. M. sz. r.) (3) E rendelet alkalmazásában a kezességek összegéi, továbbá a nyugdíj- vagy segélyalapok vagyonát, ha azok a mérleg főösszegében nem szerepelnek, cselekvő" vagyonként kell számításba venni. Az értékcsökkenési tartalékot és a háramlási tartalékot a cselekvő vagyonrészek együttes értékéből le kell vonni. Ha a vállalat az 1940:VII. t.-c. 14. §-ának (2) bekezdése alapján adómentesen létesíthető érlékkülönbözeti tartalék összegével, vagy annak egy rsézével az értékpapírok, devizák és valuták, valamint az anyag- és árukészlet értékét a mérleg zárlata előtt csökkentette, a megfelelő számlán visszakönyvelt összeget a cselekvő vagyon értékéhez hozzá kell adni. (4) Az,, aki az illetéknek átalányban leroArását választja, az illetéket öt évig átalányösszegben köteles leróni. (5) Az évi átalány összege egy-egy naptári évre irányadó. Az átalánjrt négy egyenlő negyedévi részletben {február, május, augusztus é;s november hó 15. napjáig) felhívás várása nélkül kell megfizetni. (8) Az aki, az üzletéről (vállalatáról) vezetett könyvek és könyvelési szabadívek illetékét átalányösszegben kívánja leróni, köteles ezt a szándékát valamint a megelőző évben készített zárómérleg vag/yonoldalának a (3) bekezdésben foglallak figyelembevételével megállapított főösszegét az illetékes m. kir. adóhivatalnál (Budapesen a m. kir. illetékkiszabási hivatalnál) az 1942. évben január hó 31-éig. .a további években január hó 15 napjáig írásban bejelentem. (7) Az átalány késedelmes fizetése esetében az 1920:XXIV. t.-c. 20. §-ában szabályozott rendbírságot kell fizetni. A rendelet az 1942. évi január hó 18. napján lépett hatályba. Sportverseny engedélyezése iránti beadvány illetéke. Az 1923:XXXII. t. c« 7. §. b) oontjában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter 559.222/1942. számú rendeletében a következőkel rendel te: