Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 2. szám - Külföldi pénzügyi intézkedések az 1941. évben

28 I)r. Schmidt Á.: KüJföldi pénzügyi intézkedések az 1941. évben. delmi pótadót, amely maximális esetben a 75<>/o-ot is eléri, felemelték a forgalmiadókat és bélyegillebékeket s új 10«/o-os fényűzési adót léptettek életbe. Az adóemelések főként a kis- és közép-jövedelmű, rétegek terhét fokozták. Japán a háború finanszírozására jelentékeny mértékben felemelte a fogyasztási adókat, az egyenesadókat, erős adóztatás alá veti a háborús nyereségeket s tőzsdei nyereségadót is alkalmaz. Ha mindezeken a röviden ismertetett intézkedéseken végigtekintünk, akkor két megállapítást tehetünk. Egyik az, hogy a már régebben háborúban álló országok jogszabályai között aránylag kevés olyant találunk, amelynek kizárólagos célja a megnövekedett háborús kiadások fedezésére a bevételek fokozása — mint pl. az egyenesadók pótlékolása, a jövedelemadó emelése, a fogyasztási adókd növelése. —; ellenben több olyan intézkedést látunk, amely a háború finanszírozásával csak távolabbi kapcsolatban van s inkább a háborúokozta gazdasági és társadalmi helyzet problémáit igyekszik megoldani. Ilyen intézkedés pl. a tőzsdei spekuláció megakadályozására a tőzsdei nyereségtöbbleti adó bevezetése, a pénz elértéktelenedésének látszatát keltő ingatlaní'elvásárlási mozgalom megnyugtatásráa az ingatlan-értékemelkedési adó létesítése, az árukészletek kímélésére is irányuló, de voltaképen lömeglélekpolitikai fényűzési forgalmi adók rendszeresítése vagy emelése stb. Mindezek az intézkedések jó szolgálatot tehetnek, de egymagukban rendszerint nem elégségesek a kitűzőt! cél megvalósítására. Másik megállapításunk az, hogy a háború finanszirozására az adóztatáson kívül az előrelátó kormányzat egyéb eszközöket is igénybeA*esz, mégpedig úgy, hogy az intézkedés a háborús gazdasági élet egyensúlyát megtartani segítsen és a háború likvidálását és a l)ékegazdálkodásra átmenetet is megkönnyítse. Ez a célja pl. az osztalékfizetési korlátozásoknak, a német vastakarékosság intézményének, a vállalati nyereségek igénybevételének stb. Ezek a jogszabályok lehetővé teszik meglehetősen nagy összegeknek hitel útján a háború finanszírozására fordítását, helyes irányt adnak a kóborló vásárlóerőnek s pszt átviázjikí a háború utáni időkre. Minél jobban egy egységes rendszer összefüggő és egymást kiegészítő szervei gyanánt működnek ezek az intézmények, egymássál s az adóztatással, annál több a remény a háborús gazdasági és pénzügyi problémák kielégítő megoldására. A Budapesti Közlöny 1942. évi február 10-én kiadott 32. számában megjelent a m. kir. pénzügvraúi.sziernek a jövedelem- és vagyonadó, valamint az általános kereseti adó 1942. évi kivetésére vonatkozó 72.080/1942. VII. számú körrendelete. A rendeletei, a vonaíkezó véltoítások rámutatásával Az Adó márciusi számában közöljük.