Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 2. szám - Külföldi pénzügyi intézkedések az 1941. évben

24 Dr. Schmidt Á.: Külföldi pénzügyi intézkedések az 1941. évb a. vállalat adóterhe között levő aránytalanság megszüntetésére történt intézkedés. Ebből a fcélbóí a társulati adó után azokra a vállalatokra, melyeknek jövedelme az 50.000 RM-t meghaladta, 25o/0 hadipótlékot róttak ki, magáncégek és személyi társaságok viszont abban a kedvezményben részesültek, hogy a jövedelemadónak és hadipótlékának terhükre törétnő kivetésénél a visszatartott nyereség 50%-ának, maximum azonban az egész nyereség lOo/o-ának számításon kívül hagyását engedte meg a rendelet. Két megemlítésre érdemes könnyítést is tartalmazott a rendelet, bizonyos közérdekű intézetekkel szemben kötvényeken alapuló jogok szerzésénél megszüntették a i/2%-os értékpapiradót — a hitel olcsóbbátétele végett — és fiskális, illetve adminisztratív okokból megszüntették az okmányadót.1 Október 30-án Reinhardt pénzügyi államtitkár bejelentette a vastakarékosság intézményét, amelyet azóta a szakirodalom és a napisajtó is részletesen ismertetett. Lényege az, hogy a tisztviselők, alkalmazottak, munkások fizetésüknek, munkabérüknek egy maximált hányadát az ú. n. Eiserne Sparkonten számlákra fizethetik, az így befizetett takarékbetétek a háború befejezéséig zárolva vannak, kamataik azonban a háború tartama alatt is igénybevehetők. A befizetések és kamataik minden adó és illeték alól mentesek és a béradó (alkalmazotti keresetiadó) alapjából is levonhatók. A vastakarékosság intézményének jelentősége egyrészt abban van, hogy a háború finanszírozásához ad újabb eszközt, másrészt abban, hogy a fölös és áruhiány esetén káros hálásokra vezető vásárlóerőtöbbletet a jelenlegi helyett a jövőbeli felhasználás felé irányítja s így a jelenben közömbösíti. A vastakarékosság intézményével egyidejűleg történt intézkedés a Betriebsanlage-Gulhaben . majd később a < Warenbeschaffungs-Guthaben- létesítésére. A rendelet szerint ipari vállalkozók az említett különlöges számlákra kamatmentes betéteket fizethetnek az állampénztárba, meghatározóit maximális mértékig; ezek a betétek a háború időtartama alatt zárolva maradnak s a háború után berendezési, felszerelési javak, illetőleg áruk beszerzésére adómentes tartalékot jelentenek. Ez az intézmény a vastakarékosság megfelelő és célszerű kiegészítője s jelentősége is ugyanúgy ítélhető meg. Mint kisebb horderejű intézkedést említjük meg, hogy ugyanekkor felemelte a kormány a dohányáruk, a pezsgő és a pálinka háborús pótlékát. Olaszország még a múlt év végén szintén maximálta a vállalatok által kifizethető osztalékot, általában 7o/0-ban. Az errevonatkozó rendéletet később módosították s bizonyos könnyítéseket adtak. Az év nyarán a tőzsdei áremelkedések meggállására az értékpapír-forgalom7 Reinhardt szerint: sie (die Urkundensteuer) hat der Verwaltung Arbeit verursachl die in keinem rechten Verhfdtnis zu ihrem Ertrag stand