Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 5. szám - Az értékkülönbözeti tartalék könyvelése

76 Dr. Kereszlessy E.: Az értékkülönbözeti tartalék könyvelése. alkalmazták, ha vagyontárgyaiknak forgalmi értéke az előző évi mérlegben feltüntetett ár, illetve az új beszerzéseknél a beszerzési. ár alá szállott. Ezzel az értékeléssel elkerülhető volt a nem realizált nyereségek kimutatása,, amelynek nemcsak adózási, hanem közhiteli szempontokból is fontos jelentősége volt. A korlátolt felelősségű társaságról szóló 1930:V. t. c. 57. §-ában foglalt értékelési szabályok lényegükben azonosak a K.T. mérlegfelállítási szabályaival, a nem realizált nyereségek tekintetében ez a törvény azonban már kifejezeti rendelkezést is tartalmaz, ameny^ nyiben kimondja, hogy a beszerzési vagy előállítási árral szemben a magasabb tőzsdei árfolyamon értékelt értékpapír vagy áru érték^ különbözetét, mint nem realizált nyereséget árfolyam különbözeti tartalék címén a terhek közé kell beállítani. Ez a tartalék lényegében azono)s a tT. 14. §-ának (2) bekezdéséhen szabályozott értékkülönbözeti tartalékkal Amint arra már rámutattam, sem a T., sem az Ut. nem kötelezi a vállalatot az érlékkülönbözeti tartaléknak a mérlegben leendő feltótlen beállításra. Ennek következtében a vállalatnak jogában áll olyan megoldási módot keresni, amely a forgalmi (tőzsdei, piaci) árak változása következtében előálló nem realizált nyereségek és veszteségek elszámolását a mérleg kikapcsolásával az üzleti könyvelés keretében lehetővé teszi. Ennek a megoldásnak olyannak kell lenni, amely az adóhatóságok számára az elszámolások felülvizsgálatát, illetve ellenőrzését feltétlenül biztosítja. A társulati adó jogszabályai címén kiadott magyarázatos munkámnak az értékkülönbözeti tartalék kérdésével foglalkozó rszében. (II. kiadás 274. oldal) a tartalék mérlegen kivüli nyilvántartásának megoldásaként arra mulattam rá, hogy a vállalat jogosult az értékkülönbözeti tartalékot, vagy annak egy. részét a megfelelő vagyonszámlákra visszakönyvelni, amikor is a mérlegben az illető vagyonszámláknak az átvitt tartalékkal csökkentett összegei szerepelnek. Jóllehet nem érzem magam hivatottnak arra, hogy a vállalatok üzleti könyvelését irányító szakemberek részére könyveléstechnikai megoldások tekintetében jútmutatást adjak, de mégis szükségesnek tartom, hogy az előbb idézett elgondolásaimat példákkal megvilágítsam. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy más megoldás nincs, mert a könyvelés alkalmazott rendszerébe illesztett bármily megoldást el kell fogadni, ha az a T. rendelkezéseinek maradéktalan érvényesülését feltétlenül biztosítja. A következő példában látni fogjuk, hogy az anyag- és árukészlettel kapcsolatos nem realizált nyereségnek a mérlegen kivüli nyilvántartása minden nehézség nélkül oldható meg. A vállalat 1,593.000 P-ért beszerzett árukészletének forgalmi ára az év végén 1,770.000 P-t tett ki. A beszerzési és a forgalmi ár között mutatkozó 177.000 P adómentesen tartalékolható. A vállalat mérler.