Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 5. szám - Az értékkülönbözeti tartalék könyvelése

74 Di'. Keresztessy E.: Az értékkülönbözet! tartalék könyvelése. hez hozzá kell számítani, vagy a veszteségből le kell vonni az értékpapírok, devizák és valuták, valamint az anyag- és árukészletek forgalmi (tőzsdei, piaci) áron alul történt értékelése következtében előálló értéktöbbleteket, kizárólag az adómérleg felállítása szempontjából bír jelentőséggel, mert amint az Ut. 31. §-ának (11) bekezdése s erre utalással a 32. §-án,ak (12) bekezdése hangsúlyozza, a forgalmi (tőzsdei, piaci) áron való értékelési szabály kizárólag a társulati adóra vonatkozó r endelkezés, tehát nem kötelező abban az irányban, hogy a vállalat készletének értékét mérlegében milyen összeggel tüntesse fel. A mérleg mikénti felállítására vonatkozólag a KT. 199. §-ában és az erre vonatkozó egyéb rendelkezésekben megállapítóLt szabályok alkalmazását a [társulati adóval kapcsolatos értékelési szabályok nem érintik. A T. most tárgyalt rendelkezései nem akadályozzák meg tehát a vállalatot abban, hogy mérlegében a készlet értékét a forgalmi (tőzsdei, piaci) árnál kisebb összegben vegye fel. Ilyen esetben azonban a vállalat ezt a körülményi adóbevallásában bejelenteni köteles. Az utasítás idézett rendelkezései nem hagynak kétséget abban a tekintetben, hogy a vállalat mérlegét a KT. és az erre vonatkozói más törvényes rendeletekben megállapított értékelési szabályok szerint jogosult felállítani. Azok a törvényes rendelkezések, amelyekre az Utasításban utalás történik, seholsem teszik kötelezővé a T. 13. §-ának 6. és 7. pontjaiban felsorolt vagyonlárgyaklnak és értékeknek forgalmi( tőzsdei, piaci) áron történő értékelését. Ebből viszont kétségtelenül következik az, hogy a vállalatnak a közgyűlés elé terjesztett és nyilvánosságra hozott mérlegében joga Ivan a tárgyalt kérdés szempontjából jelentőséggel bíró vagyontárgyait forgalmi áron alul is értékelni, amely értékeket az adókivető hatóságnak az adómérleg felállítása szempontjából kell kiigazítani. Ily értékelés mellett — amint arra az utasítás rámutat — a vállalat adóbevallásában ezt a körülményt bejelenteni köteles. Tekintettel arra, hogy a mérlegnek ily értékeléssel történő felállítása mellett nem realizált nyereség csak olyan kivételes esetekben állhat elő, amidőn a vállalat üzleti érdekből az előző üzleti évről megmaradt készletelalél az előző évi, illetve uj beszerzéseknél a beszerzési árnál magasabban értékel, alig kerülhetne sor a T. 14. §-iának (2) bekezdésében (Ut. 59. §.) szabályozott értékkülönbözet} tartaléknak a mérleg tehertételei közé leendő beállítására. Ha a vállalat mérlegének felállításánál mégis a most mondottaknak megfelelően értékel az adókivető hatóság — az Ut. 59.§-ának (12) bekezdésében foglaltak alapján — az adóköteles nyereség kiszámításánál az értékelési különbözeteket megállapítja, azokból az esetleges nem realizált veszteségeket leszámítja s a fennmaradó összegei az előző évről máinyilvántartott adómentes érlékkülönbözeli tartalékhoz hozzászámítja, vagy ha ilyen tartalék nincs, a vállalatol arra utasítja, hogy az értékkülönbözetet vegye nyilvántartásba.