Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 4. szám - A jövedelemadó egyes rendelkezéseit módosító ujabb jogszabályok [1. r.]

60 Dr. Csulak E.: A jöv.-adó rendelk. mód. új jogszabályok. szerint előhasználatok alatt annak az erdőrésznek tisztítását, gallyazását és gyérítését kell érteni, amely erdőrészen vágásra még nem érett faállomány van. A tisztítás rendszerint jövedelmet nem hozó erdőápoló művelet, az előhasználatok közül tehát a tisztításból rendszerint nem is lehet jövedelmet számításba venni. A gallyazás és gyérítés azonban már értékes faanyagot szolgáltat, amely erdőápoló művelet során nyert fatömeget az erdőgazdaságok a kitermelt erdőrészből származó fatömeggel vegyítik, az ilyen famennyiség jövedelme tehát a fővagy, véghasználat jövedelmében már rendszerint bennfoglaltatik. A gallyazásból és gyérítésből származó fatömeget csak abban az esetben lehet külön értékelni, illetőleg abból eredő jövedelmet megállapítani, ha az adóévben lezárt termelési időszakban valamely oknál fogva főhasználat egyáltalában nem történt, vagy ha ezt a fatömeget a főhasználat során nyert fatömegtől elkülönítve tartják. Ilyen esetekben azonban a gallyazásból és gyérítésből származó jövedelmet legfeljebb annak a jövedelemnek 1/10-ével lehet számításba venni, amelyet annak az erdőrésznek a főhasználata során lehet majd elérni, amelyben a gallyazás vagy gyérítés történik. Fő- vagy véghasználat alatt az utasítás 5. §-ának (5) bekezdése azt a kitermelést érti, amelyet a vágásfordulás szerint évente vágható területen a vágásra érett faállomány letárolásával végeznek. Ez a fövagy véghasználat lényegileg kétféle módon történhetik, éspedig a) olymódon, hogy a faállomány egyrészét szálanként, csoportonként, pásztánként vágják ki, vagy pedig b) olymódon, hogy a vágásra érett faállományt egyszerre tarolják le. Mindkét esetben azonban az erdőgazdasági üzem tiszta jövedelme különbözőképen alakul, aszerint, hogy a faállományt lábon adják el, vagy, saját kezelésben kitermelve értékesítik. Az erdő faállományának lábon történt eladása esetében a nyersbevételt a rendelet 5. §-ának (6) bekezdése szerint a szerződésben kikötött vételár alkotja. Kétség esetében az erdőhatósággal kell a szerződést felülvizsgáltatni, annak megállapítása céljából, hogy a szerződés tényleg az eladott faállomány teljes eladási árát tünteti-e fel. Ha az erdő faállományát saját kezelésben kitermelve értékesítik, a nyersbevétel megállapítása már sokkal körülményesebb, mert a nyersbevételt a' kitermelt átdolgozatlan fatömeg értéke alkotja. Érték alatt az eladás esetében elérhető forgalmi értéket kell érteni, amelynek kiszámítása céljából egyfelől ki kell nyomozni a lezárt termelési időszak végén mutatkozó piaci árakat, másreszt meg kell állapítani azt a fajmennyiségetj — éspedig választékonként — amelyet a kitermelt területről nyerni lehet. Hogy mennyi lehet ennek a nyerhető fatö.megnek a mennyisége, ezt a rendes üzemterv szerint kezelt erdők-i íiél az ú. n. részletes erdőleírásból, egyéb esetekben pedig az ú. m fatermési táblákból lehet megállapítani. Ezt a részletes erdőleírási illetőleg faíertnési táblát tehát a famennyiség felbecslése előtt be keH( szerezni.