Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 3. szám - Az 1941. évi adókivetési körrendelet

50 Rendeletek. Annak a tevékenységnek körét, amelyért kifizetett javadalmazások tantiemadó alá esnek, a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjére nézve az 1930:V. t.-c. 51—56. §-ai állapítják meg, ennélfogva mindaz a járandóság, amelyet az ügyvezető ebben a minőségében élvez, feltétlenül tantiemadó alá esik. Ha azonban az ügy vezető — mint társasági tag — nemcsak törzstőkéjével, hanem személyes tevékenységével az ügyvezetői hatáskörben meghatározott leendőkön kívül is részt vesz a vállalat igazgatásában, vagy vagyonának kezelésében, az ebben a minőségben élvezett illetményét szolgálati viszonyból származó illetménynek kell tekinteni és mint ilyent, a T. 13. §-ának 15. pontja, illetőleg az Ut 40. §-a szerint a mérlegszerű nyereséghez kell hozzászámítani. Az a vélemény tehát, amely az ügyvezetőt alkalmazottnak tekinti s javadalmazását alkalmazottak kereseti adója alá eső járandóságnak minősíti, a hivatkozott törvényes rendelkezésekkel ellentétben áll.« A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) és tagegyesületei beadványainak illetékmentessége. A pénzügyminiszter megállapította, hogy a Magyar Országos Véderőegyesületnek (MOVE-nek) és tagegyesületeinek a közhatóságokhoz és hivatalokhoz intézett beadványai — a peres eljárásban beadottak kivételével — az illetékdíjjegyzék 89. tétel XII. a) pontja értelmében illetékmentesek. (42.590/1941. püm. r.) A büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszüntetése iránti eljárásban lerovandó törvénykezési illeték. Az 1940: XXXVI. t.-c. 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve — a szegénységi jogra vonatkozó jogszabályok érintetlenül hagyásával — a következőket rendelte: 1. §. A büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszüntetése iránti eljárásban törvénykezési illetékátalányt kell leróni. 2. §. Az illetékátalány a járásbírósági eljárásban öt pengő, a törvényszék előtti eljárásban tíz pengő. Az átalányt az eljárás megindítása végett előterjesztett beadványon kell leróni. A hátrányos jogkövetkezményeknek kegyelmi elhatározással élengedését kérő beadvány húsz pengő illeték alá esik. Az előbbi bekezdésekben foglalt rendelkezések irányadók az élőszóval előadott kérelemről készült jegyzőkönyvre is. 3. §. A hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítésnek bírói kimondása iránt a főtárgyaláson (tárgyaláson) szóval előterjesztett kérelem nem illetékköteles. 4. §. A meghatalmazás, valamint az iratokhoz csatolt mellékletek okirati illetékkötelezettségét a törvénykezési illetékátalány lerovása nem érinti. 5. §. Az ennek a rendeletnek értelmében lerovandó átalányt vagy illetéket a törvénykezési illetékbélyeggel kell leróni. A bírósági iroda a bélyeget a hivatalos pecséttel felülbélyegezni köteles. Az átalány- vagy' illetékölerovás elmulasztásáról készült hivata los leletet a bírósági iroda a mulasztó fél lakóhelyére illetékes m kir. adóhivatalnak (Budapesten az illetékkiszabási hivatalnak) küldi meg. 6. §. Ez a rendelet az 1941. évi március hó 1-én lép hatáivba (436/1941. P. M r.) "