Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 3. szám - Az 1941. évi adókivetési körrendelet

40 Az 1941. évi adókivetési körrendelet. tak s ennek megfelelően a §. ezúttal is tartalmazza a beruházási hozzájárulás levonásának tilalmára vonatkozó rendelkezést. Az állandóan mező- és erdőgazdasági használatra rendelt ingatlanok értékelését tárgyaló 8. §. a múlttal szemben változási nem tartalmaz. A mezőgazdasági ingatlanok ingó (élő és holt) üzemi tőkéjének értékelését tartalmazó 9. §. szerint az állatállomány értékelése során egy számos állat értékét a helyi viszonyok és az állattenyésztés fejlettsége szerint 250—500 P-ben kell megállapítani. Ha azonban a helyi viszonyok indokolttá teszik, a rendelet megengedi, hogy a számos állatok értéke 250 P-nél kisebb összegben, de legalább 200 P-ben állapíttassak meg. A gazdasági holt felszerelés értékét — lehetőleg részletes leltár alapján — az avulás figyelembevételével, forgalmi érték szerint kell megbecsülni. Ha azonban az adózó ilyen részletes leltárt nem mutat fel és az a kivetés tartama alatt más módon sem volt beszerezhető, a gazdasági (holt) felszerelés értékéül — a birtok felszerelése arányában — a földbirtok értékének 4—8<>/o-át kell számításba venni. Ha a földtulajdonos ugyanazzal a gazdasági felszereléssel bérelt földön is gazdálkodik és a gazdasági felszerelés értékelése a földbirtok értékének alapulvételével történik, a 4—8<>/o-os kulcs alkalmazása előtt a saját tulajdonban levő ingatlan értékéhez a bérelt ingatlan értékét is hozzá kell adni. Ha pedig csak haszonbérletei van és az értékelés nem a részletes leltár alapján történik, a holt felszerelés értékét a bérelt földterület értékének 4—8%-ában kell felvenni. A városi ingatlanok és községi belsőségek értékelésére vonatkozó 10. §. a mult évi rendelkezéseket módosítva, a következőképp szabályozza a szóbanlévő vagyontárgyak értékének megállapítását: »(1) Ha az ingatlan az 1940. évben visszterhes szerződés útján került az adózó birtokába, az illetékkiszabás során alapulvett vételár, illetőleg érték és a kiszabolt ingatlanvagyonátruházási illeték együttes összegét kell értékül felvenni; 2. ha pedig az ingatlan az 1940. év folyamán nem visszterhes szerződés útján került a jelenlegi tulajdonos birtokába, vagy ha az ingatlan már az előző évben is a jelenlegi tulajdonos birtokában volt, a házbirtok értékéül — ha csak az adókivető hatóságoknak más megbízható adatok nem állanak rendelkezésére — az 1941. évi házadókivetésnél adóalapul vett nyersházbérjövedelemnek, illetőleg házhaszonértéknek Budapest székesfővárosban 7.8-del való szorzatát, vidéki városokban 8-cal való szorzatát, községekben pedig — ha az ingatlan tulajdonosa a házadó után rendkívüli pótlékot is fizet, — 8.4-del való szorzatát, egyéb esetekben 8.8-del való szorzatát kell felvenni. Ha az ingatlan ideiglenes