Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 2. szám - A kishaszonbérlők állandó adómentessége és a kisiparosok tételes adóztatása

30 Rendeletek. (3^ Az (1)—(2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell mindazokban az esetekben, amikor az (1) bekezdésben említett vagyonátruházási ügyletet az 1941. év végéig megkötik. 2. §. (1) A visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen 1940. évi ^december hó 1. napja elolt jogerősen átadott hagyatékok után a magyar jogszabályok alapján kiszabott öröklési és ezzel kapcsolatos ingyenes ingatlan vagyonátruházási illetéket arra az össze^gre^ kell helyesbíteni, amely összeg megfelel a hagyaték után a korábbi jogszabályok szerint járó illeték "(öröklési adó) pengőértékre átszámított összegének. Ha a korábbi jogszabályok alapján a hagyaték után illeték (öröklési adó) nem jár, a kiszabott illetéket törölni kell. (2) Ha az (1) bekezdésben említett hagyaték után az illetéket még nem szabták ki, azt az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő mértékben kell kiszabni. (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók azoknál a hagyatékoknál is, amely hagyatékok bírói átadást nem igényelnek, ha a hagyatékot az 1940. évi november hó 30. napjáig illetékkiszabás céljából bejelentették s a bejelentés alapján az illetéket ugvanezen időpontig jogerősen meg nem állapították. (42.531/ 1941. püm.) Az öregségi, rokkantsági (bányanyugbér), stb. biztosításának a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területeken való rendezése, valamint a 11.770/1939. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 300/1941. M. E. számú rendelet illetékügyi rendelkezése. »46. §. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett megkeresések, valamint a Magyarország és a Német Birodalom között a volt cseh-szlovák társadalombiztosítás megosztása tárgyában kötött egyezmény végrehajtásával kapcsolatos jogcselekmények és hivatali eljárások, — amennyiben az általános szabályok szerint ilyen kötelezettség fennáll — adó-, díj- bélyeg-, költség- és illetékmentesek.« A leven?eköíelezettséggel kapcsolatos illetékmentesség. A honvédelemről szóló törvénynek, illetőleg az ennek végrehajtása tárgyában kiadott rendeletnek a leventekötelezettségre vonatkozó rendelkezései alapján a bírósághoz, vagy más hatósághoz beadott beadvány, fellebbezés, vagy egyéb jogorvoslat és az ezeket pótló jegyzőkönyv, valamint az azok alapján hozott határozat illetékmentes. Ez az illetékmentesség a konzuli illetékre is kiterjed. Az okirat, amelyet az említett illetékmentes beadványhoz, fellebbezéshez, vagy egvéb jogorvoslathoz, vagy az azokat pótló jegyzőkönyvhöz kell csatolni, illetékmentes mindaddig, amíg azt más célra nem használják. (T. 227. §. (1) bek.) Az első bekezdés értelmében illetékmentes okirat a kiállítási díj alól is mentes (T. 227. §. (2) bek.) és amennyiben a leventckötelezettséggel kapcsolatban valamely külképviseleti hatóság állítja ki, vagy hitelesíti, mentes a konzuli illeték alól is. (70.000/1910 honv min rend. 71. §. (1) és (2) bek.) A visszaesaíoll keleti és erdélyi országrészen működő egyes szövetkezetek jogviszonyainak szabályozása tárgyában kiadott 690 1941. M. E. számú renddet illetékügvi r?ndelkezése. »6. §. A jelen rendelet értelmében foganatosított alapszabálymódosítással kapcsolatban a szövetkezeteknek a cégbírósághoz intézett beadványai és ezek mellékletei illetékmentesek s a szövetkezetek mentesek a cégjegyzékbe történt bejegyzéseknek a Közoonti Értesítőben való közzétételéért i-író díj alól. ' J««