Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 1. szám - Az 1940. év vámügyi krónikája - Külföldi jogszabályalkotás az 1940. évben

18 Rendeletek követelésnek a Magyar Pénzügyi Szindikátusra törtéiő engedményezésével kapcsolaLos telekkönyvi beadvány és bejegyzés a telekkönyvi beadványi és bejegyzési illeték alól mentes. (3) Az (1) bekezdésben említett kölcsön elszámolásával, továbbá rendes vagy soronkívüli visszafizetésével kapcsolatban kiállítóit számla, nyugta és törlési engedély illetékmentes. Az illetékmentesség a Magyar Pénzügyi Szindikátusra engedményezett kölcsönnel kapcsolatban kiállított számlára és nyugtára akkor is fennáll, ha a számlát vagy nyuglát a beszedéssel megbízott hitelintézet állítja ki. (4) Az (1) bekezdésben említett kölcsön törlesztési részletcinek és kamatainak felvételéről kiállított nyugták az illetékdíj jegyzek 89. tétele X. pontjának rendelkezései szerint járó illeték a!ó! is mentesek. (5) Illetékmentesek az (1) bekezdésben említett kölcsönre vonatkozóan a Magyar Pénzügyi Szindikátus részéről kiállított egyéb okiratok is. 2. §. A teherrendezési eljárás sorári előterjesztett panasz, valamint az annak alapján megindult eljárásban (5.000 1937. M. E. számú rendelet 23. §-a) benyújtott beadvánv. kiállított irat — a meghatalmazás kivételével — és hozott határozat illetékmentes. 3. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján (1940. december 20.) lép hatályba. (2.900,1940. P. M. rend.) ( . Fa forgalmi adóváltságmentes beszerzése cellulose gyártására. A 105.000/1937. számú pénzügyminiszteri rendelet 12. §. (2) bekezdése alapján engedélyt adhat a pénzügyigazgatóság arra, hogy ceüuiose gyártásra nemcsak tűlevelű és bükkfát., hanem nyárfái cs egyéb lombos fát is váltságmentesen szerezhessenek be, (hozhassanak be vámkülföldről) az érdekelt vállalatok. A cellulosegyártásra adóvállságmentesen beszerzett lomblevelű fa nyilvántartására, felhasználására vonatkozóan az idézett szakasz (2)—(6), (7) bekezdései az iránvadók. (170.288/1940. XI. b. sz. püm. rend.) A hígítással előállított ételecet előváltságterhének levonása. A magyar ecetgyárosok egymástól is vásárolnak ecetet abban az esetben, ha a pénzügyminisztérium által részükre engedélyezett ecetkontingensekből vevőiket kielégíteni nem tudják. Az ecetgyárak egymásközti forgalmában eladásra kerülő ecet azonban rendszerint magasabb foktartalmú, mint amilyen fokerősségű ecetre a vevőiknek szükségük van. Ezért a magasabb fokú ecetet vízzel való felhígítás útján alakítják át a vevőiktől megkívánt alacsonyabb fokú ecetre° Az ételecet a 158.000/1933. számú pénzügyminiszteri rendelet 1. §. (2) bekezdésének 2. pontja, illetve a vámtarifa 129. tételszáma alá tartozik. Minthogy pedig az említett rendelet mellékletének a rendelet 5. §. (3) bekezdésében felsorolt folyószámai között az ételecet felsorolva nincs, az ételecetnek hígítása váltságköteles műveletnek számít és adóváltság alá esik. A hígítással előállított ételecet adóvállságából azonban a 158.000/1933. számú pénzügyminiszteri rendelet 11. (1) bekezdése érielmében levonható a hígításhoz felhasznált ételecet után igazoltan viselt adóváltság. (170.304/1940. XI. b. sz. püm. rend.) A vámtarifa 193. száma alá tartozó tűzifa vámját az ország lüzifaellátásának érdekében a 9150/1940. M. E. sz. kormányrendelet 1911. évi március hó 31-ig terjedő hatállyal átmenetileg felfüggesztette.