Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1941 / 1. szám - Az 1940. év vámügyi krónikája - Külföldi jogszabályalkotás az 1940. évben
Dr. Schmidt Ádám: Külföldi jogszabályalkotás az 1940. évben. 13 Olaszország még a háborúba való belépés előtt a 12.000 Urán felüli konjunkturális nyereségekre 10—25—40—60o/0-os kulccsal rendkívüli adót létesített. Az ország 1940. június hó 10-én lépett be a háborúba s a háborúval kapcsolatos pénzügyi fedezet problémájával a június hó 12. minisztertanács foglalkozott. A kormány a bevételek fokozására a következő intézkedéseket foganatosította: az ingóvagyonadó (imposta di richezza mobile névvel voltaképen a kereseti adó egyik változata) alá nem eső vállalóknál és intézményeknél alkalmazóit munkások fizelése, munkabére és egyéb járandósága után 2<>/o-os rendkívüli adót hozott be, melynek hozama a bevonultak családjainak segélyezésére létrehozott alap javadalmazására szolgál s az indokolás szerint a munkások és a behívottak közötti szolidaritás lénye. A kereskedelmi társaságok vezetőinek és igazgatóinak tantiemjei után 10.000 lira értékhatár felett 5—10—15—200/o-os kulcsú rendkívüli adót létesített. Ezt az adót a lantiemek összegéből a társaságnak kell levonnia és befizetnie. A jövedelemadó után ugyancsak 10.000 lira értékhatár felett 25—50—75—100 °/o-os kulcsú rendkívüli pótlékot hozott be. (Addizionale all'imposta complementare progressiva sui redditi). A pótadó alkalmazása hivatalból történik s az adófizetők bevallás benyújtására nem kötelesek. Az állam és más köztestületek alkalmazottainak járandóságai után lo/o-os pótadót vetett ki. Az új adók létesítésével és az adóemelésekkel egyidejűleg azonban arról is gondoskodás történt, hogy a behívottak az adójuk behajtására felfüggesztést és mentesítést nyerhessenek. Intézkedés történt egyben a spekulációs célú ingatlan összevásárlásoknak adópolitikai eszközökkel való megakadályozására is. Franciaország pénzügyi jogszabályalkotására vonatkozóan nem számolhatunk be jelentősebb eseményről. A fegyverszünet után foganatosított intézkedések főképen az újjászervezési munkálatokkal állanak összefüggésben és inkább átmeneti, mint állandó jellegűek. Megemlíthetjük, hogy a mult év végén újból s az 1939. évi családvédelmi kódexban lefektetett rendszertől eltérően szabályozták az örökösödési illeték lételeit. Lényegesen változatosabb és érdekesebb az adókra vonatkozó törvényhozás Angliában. Már az 1939. szeptemberi időközi költségvetés is meglehetősen erős adóemeléseket hozott, így pl. a jövedelemadót 27.5o/o-ról 37.5<>/o-ra emelte, fokozta a jövedelmi póladól, az örökösödési illetéket, a fogyasztási adókat s a háború előtti átlagot meghaladó nyereséget 60o/0-os adó alá vonta. A második — az 1940/41. évi — háborús költségvetés a jövedelemadót 37.5o/0-ról 42.5o/0-ra emelte, az alacsonyabb jövedelmek csökkentett adótételét szintén felemelte, az adómentességi határokat leszállította, a megkeresett jövedelmi- és a gyermekkedvezményt megszorította, az örökösödési illetéket 10<y0 kai felemelte s még jobban súlyosbította a fogyasztási adók terhét. Ez a költségvetési törvény hozla be, mint új adót a forgalmiadót a nagykereskedelmi forgalom után. (Purchase tax.). Az adó kulcsa sokáig